Indonézia tűzben született szigetcsoportja az Egyenlítő mentén helyezkedik el és több mint 15.000 különálló szigetet foglal magába. Néhányuk hatalmas, egyik-másik csupán aprócska sziklacsúcs. Az 5.000 km hosszan elnyúló szigetcsoport – Szumátra észak-nyugati csücskétől Irian Jaya keleti határáig húzódik – biológiai és társadalmi sokfélesége egyedülálló a világon, számos része még máig érintetlen.

Sorozatunkban bemutatjuk a szigetvilág ismertebb szegleteit, az ott élők sokszínűségét, kulturális szokásait, gasztronómiáját, hihetetlen élővilágát és természeti kincseit.

Indonézia modernkori dinoszauruszai

Az UNESCO világörökség tagjaként számon tartott sziget kevesebb mint 2.000 embernek és kb. 2.500 óriáshüllőnek ad otthont. A Kis-Szunda-szigetcsoport részét képző Komodo az 1900-as évek elejéig ismeretlen volt a nyugati ember számára. Erről a  vad, vulkanikus világról csak ősi legendák keringtek, miszerint szörnyetegek járják a vidéket, melyek hossza elérheti a hét métert is és tüzet okádnak. Bár az evolúció tényleg szabadjára engedte fantáziáját a sziget élővilágát illetően, ma már tudjuk, hogy ezek a történetek csak részben voltak igazak. A sziget névadója, a komodói varánusz (Varanus komodoensis) átlagosan 2-3 méter hosszúságú, és tűz helyett a szájában található méregmirigyek segítségével gyűjti be zsákmányát.

Komodo izolált szigete csak hajóval közelíthető meg, így érdemes a nagyobb szigetek valamelyikén foglalni szállást. A legközelebbi település Labuan Bajo, egy apró halászfalu, ami a turizmusnak köszönhetően folyamatosan fejlődik. Napi szinten érkeznek ide repülők Jakartaból és Baliról egyaránt. A sziget meglátogatására legalkalmasabb időszak áprilistól novemberig, a száraz évszakokig tart.

Hegytetőtől a tengerfenékig

Bár a kommodói varánuszok az igazi sztárjai a sziget 390 km² összterületű szárazföldi részének, a Komodo Nemzeti Park (a park három szigetre terjed ki: Komodo, Rinca és Padar) látványosságai bőven túlmutatnak a pikkelyes őslakosokon. Már lélekben fel lehet készülni a lenyűgöző kilátásra, a kristálytiszta vízre, a színes korallok között ficánkoló kíváncsi halakra, az óriás denevérekre valamint a napkelték- és nyugták lélegzetelállító árnyalataira.

Számos túraútvonal közül lehet választani, annak érdekében, hogy magasabbról is végigpásztázzuk tekintetünket a sárkányok földjén. Hosszúságuk és nehézségük változó, az 1 órás könnyű, többnyire sík pályákon haladó útvonalaktól egészen a 4 órás, lábakat igencsak igénybe vevő túráig terjed a skála. Komodo legmagasabb pontja az 538 méter Gunung Ara.

A hosszú – de akár a rövid –  túrát pedig érdemes a Pink Beach-nek elnevezett partszakaszon kipihenni. Már a neve sem árul zsákbamacskát, itt tényleg rózsaszín a homok! A valójában fehér talaj a hullámzástól apróra tört piros korallmorzsalékkal keveredik, és ez adja a rózsaszín tónust. A part menti fák tökéletes helyet nyújtanak a pihenésre és a napozásra, de az extrémebb kalandok kedvelőinek sem kell csalódnia. Különleges halfajok százai, korallok, tengeri csillagok, teknősök nyújtanak életre szóló élményt a búvárkodni vágyóknak.

Ez a szürreális táj a sárkányaival és rózsaszín partjával szinte mesébe illő. Ugyanakkor egy életre szóló élményt nyújt, és hazatérve az ember azt érzi: Indonéziából ennyi nem elég!

Tipp: A sziget területén midig tartsd be a park szabályzatait: mindig a kijelölt útvonalon haladj és ne kószálj el egyedül; a lányok a ciklusuk alatt extra figyelmet szenteljenek a biztonságra (a varánuszok messziről kiszimatolják a vért)