„Ne ítélj meg egy könyvet a borítójáról!” – tartja egy indonéz közmondás; vagyis az embereket a karakterük és a szívük alapján ítéld meg, ne pedig a külsejükről. Különösen érvényes ez a mondat egy olyan országban, ahol 300-nál is több etnikai csoport él, s ahol több mint 700 különböző nyelvet beszélnek. Az indonéz társadalomnál pedig már csak az ország természeti képe színesebb. A most induló cikksorozatunkban Földünk legnagyobb szigetvilágát fogjuk górcső alá venni. Természetesen nem hagyjuk ki a legnevezetesebb kulturális és természeti látnivalók bemutatását sem, a hangsúlyt azonban azokra a benyomásokra fogjuk helyezni, amelyeket mi magunk tapasztaltunk meg indonéz utazásaink során. Selamat jalan!

Elsőként Indonézia központi szigetére, Jávára utazunk. Ebben a cikkben a sok esetben nemcsak Jáva, hanem egész Indonézia kulturális központjának nevezett Yogyakartát barangoljuk be. Innen kiindulva annak a kulturális sokszínűségnek járunk utána, ami már érkezésünk pillanatában megragad minket és végigkísér. Túlzott általánosítás és leegyszerűsítés lenne, ha azt mondanánk, hogy Jáva – és benne Yogyakarta – leképezi az ország kulturális sokszínűségét. Mégis a városban eltöltve pár napot megannyi érdekes helyzettel és jelenséggel találkozhatunk, amelyek ízelítőt adhatnak abból, mivel találkozhatunk az ország más szegleteiben, illetve abból mit is jelent az indonéz multikulturalizmus.

Yogyakarta, a jávai kultúra szíve

Yogyakarta. Jáva kulturális fellegvára, a sziget hagyományainak központja. Pár évvel ezelőtt nekem Yogya – ahogy a helyeik hívják szeretett városukat – volt az első élményem a Távol-Keletről. Nem, nem voltam még se Thaiföldön, se Kambodzsában. Azt megelőzően elsősorban Észak-Afrika és a Közel-Kelet iszlám országaiban utaztam (és még utazok mai is). Ennél fogva nekem nemcsak a természet (trópusi égöv, dzsungelek) jelentett egy egészen új közeget, hanem az iszlám vallás távol-keleti változata is. Nem feltétlenül mondanám „kulturális sokk”-nak, ami engem Indonéziában ért – sokkal inkább hatalmas rácsodálkozások egész sorozatának.

Yogyakarta Jáva Indonézia utazás városnézés körutazás

S akkor kezdeném is ezt a sorozatot a tömeggel! Persze, megfordultam sok zsúfolt közel-keleti bazárban, ahol még egy tűt sem lehetett volna leejteni a földre, mégis, Jáva és Yogya egésze tűnt nekem egy nagy élettel teli bazárnak – amit néha megszakít egy káprázatos zöld színben pompázó rizsföld, vagy éppen egy tekintélyt parancsolóan füstölgő vulkán.

Nyüzsgés 

Bevallom őszintén, ezt a nyüzsgést, valamint hangokkal, színekkel, illatokkal (néha szagokkal) teli kavalkádot akkor tapasztaltam idehaza, amikor az augusztus 20-i ünnepség miatt bevásárló-/sétálóutcává varázsolták a Dunapart egy szakaszát.

De ugye, nálunk augusztus 20-ból csak egy van – ott pedig ez a fokú nyüzsgés mindennapos. Először nehéz is volt hozzászoknom, de a harmadik utazásomra már sikerült. Részben.

Ami azonban nagyon megmaradt emlékeimben, az a nyugalom a magasabb fordulatszámon pörgő mindennapokban. Nem éreztem azt a feszültséget a jávainál sokkal visszafogottabb mindennapjaink során, mint itthon megannyi esetben. No, meg persze a kulturális kavalkád – mindez számunka elképesztően „kicsi” területen belül.

Jáva Yogyakarta közlekedés robogó Indonézia

Vannak esetek, amikor a számok inkább elterelik a figyelmet a lényegről. Jáva esetében azonban pont a számok azok, melyek rávilágítanak e nyüzsgés, kavalkád okára, lényegére. Számomra egyszerűen elképesztőnek és hihetetlennek tűntek ezek a számok, amikor először olvastam őket – s gondolom közöttetek is lesznek páran, akikben hasonló gondolatok fognak megfogalmazódni.

128 297. Négyzetkilométerben kifejezve ekkora Jáva területe. Vagyis Magyarországnál kevesebb, mint 40%-kal nagyobb a területe, s ezzel a Föld 13. legnagyobb szigete. S akkor most kapaszkodjatok meg! Ezen a szigeten él az ország teljes lakosságának több mint fele – azaz hozzávetőleg 152 millió ember! Ennek fényében lehet, hogy az augusztus 20-s „tömeg” nem is volt annyira megfelelő hasonlat…

S ha ehhez a számhoz még hozzávesszük azt, hogy Jáván 38 vulkán található, melyek közül számos mind a mai napig aktív, lényegében napi szinten életveszélyben tartva a vulkáni lejtőkön élő emberek millióit, akkor már érezzük, milyen kihívásokkal néz szembe a sziget ilyen zsúfoltság mellett.

Jáva Yogyakarta Jogja Yogya közlekedés

Kraton 

No, de kanyarodjunk is vissza Yogyára! Indonézia egyik különleges régiójának (ilyen még Aceh, Jakarta, Pápua és Nyugat-Pápua) központjaként, jóval nagyobb súllyal rendelkezik az ország politikai életében, mint azt elsőre gondolnánk. Ennek pedig történeti oka van: Yogyakarta nagyon komoly szerepet vállalt a hollandok elleni függetlenségi háborúban, s megszülető Indonézia első vezetői ezzel a különleges státusszal ajándékozták meg Yogyakartát. A régiót a mai napig a – bizonyos kérdésekben autonómiával rendelkező – szultán irányítja a város szívében található, hófehér falakkal körbevett palotájából, a Kratonból.

Kraton Yogyakarta Indonézia Jáva

A Kraton város a városban. A vasútállomástól induló reggeltől estig élettel teli bevásárlóutca, a Malioboro sugárút, amit nyugodtan mondhatunk Yogya „Váci utcájának” egyenesen a Kratonnak fut neki. S mihelyt becakjainkkal (biciklis taxi, ejtsd becsak) átlépjük a hófehér falakat, az épületek stílusa is megváltozik. Érződnek rajtuk ugyan a gyarmati évszázadok építészeti hatása, mégsem mondanám európainak. Ebben a „kisvárosban” – ahol több ezer ember lakik és kötődik szorosan valamilyen módon a szultáni udvarhoz – különböző történelmi, illetve még ma is működő hivatali épületek találhatók.

Város a városban 

De, talán nem is ez a különleges, hanem az, hogy a palotába turistaként belépve találkozhatunk az elegáns egyenruhába öltözött hivatalnokokkal, akik nagy szorgalommal intézik a szultanátus ügyeit. Míg mi „japán turistaként” kattintgatjuk fényképezőgépeinket, addig a bürokraták csendben ülnek az épületek tornácán, írják a fontos dokumentumokat, olvassák a legfontosabb híreket és közben ügyelnek a rendre. Képzeljük el ugyanezt Budapesten! Úgy mennénk be – turistaként – az Országház termeibe, dolgozószobáiba, hogy ott a képviselők közben gondtalanul intézik az ügyeiket… Hihetetlen, nem?!

Jogja Yogya Yogyakarta Kraton városnézés

Ha valami, akkor pont ez volt az, ami megfogott a Kratonban sétálva: az élő múzeum mivolta. Szép épület, nem vitás. A szokásos múzeumi viaszbabák helyett azonban hús-vér emberek töltik meg élettel a szultáni palotát. Ha szerencsénk van, még a tradicionális gamelán muzsikát játszó – szintén bürokratákból álló – zenekart is meghallgathatunk, vagy egy másik színpadon jávai táncot járó táncosokkal találkozhatunk. De, ők nem a turisták miatt zenélnek vagy táncolnak, hanem állampolgári kötelességüket teljesítik. Valahogy egyszerre szürreális és végtelenül természetes a látvány.

Batik, wayang kulit, Ramayana balett és társaik

Egy kedves barátom évekkel ezelőtt egy államközi ösztöndíjnak elnyerésének köszönhetően költözött ki Yogyakartába. Azóta is rendszeresen látogat el turistaként – Magyarországra. Annyira beleszeretett Indonéziába és Yogya lüktetésébe, hogy nem volt kérdéses, hol fogja életének következő év(tized)eit tölteni. Ő mesélte el, hogy hónapok utazása eredményeképpen ismerte meg Jáva kulturális sokszínűségét. Így ne legyen illúziónk azt illetően, hogy pár napos yogyakartai tartózkodás alatt, milyen mélységgel ismerhetjük meg a rendkívül gazdag jávai kultúra formáit. Azt azonban megígérhetjük, hogy ügyes tervezéssel, mindenbe belekóstolhatunk – hiszen Yogyakartában, a sziget kulturális központi szerepe miatt a legtöbb fontos kulturális elemet megtalálhatjuk.

Indonézia Jáva Yogya városnézés

Indonézia a világ legnépesebb muszlim országa. A közel 270 milliós lakosság majdnem 90%-a muszlim; ez az arány érvényes Jávára is. Mindazonáltal, lévén, hogy Jáva mindig is vallások olvasztótégelye volt, napjainkban az iszlám mellett elevenen élnek a hindu és buddhista vallás emlékei. A kulturális emlékek és hagyományok (táncok, színház, képzőművészet) legtöbbje pedig jellemzően ezekből a vallásokból merít, semmint az iszlámból. Ráadásul az ősi természeti vallások hatása is tetten érhető bizonyos vallási-kulturális szokásokban. Végső soron tehát párhuzamosan él egymás mellett az iszlám jelen idősíkja, a buddhizmus-hinduizmus-természeti vallások múltbéli, de aktívan megélt idősíkjával.

Jávai kultúra 

A kulturális hagyományok központjában a táncok állnak, ezekhez kapcsolódnak a zenék és egyéb hagyományok, mint például a különböző bábjátékok. Jáván három nagy klasszikus táncstílus létezik: nyugat-, közép- és kelet-jávai stílus. Az egyes régiókon belül újabb stílusok különülnek el. A klasszikus táncok jelenlegi formájukat a jávai elit kultúra fellegváraiban, a hindu-buddhista királyi udvarokban (VIII-XV. század), majd azt követően az iszlám térhódításával a muzulmán szultáni palotákban, a kratonokban nyerték el.

jávai táncbemutató yogyakartában

A jávai arisztokrácia által támogatott és alakított művészeti tradíciók – táncok, gamelán zene, az árnyjáték viaszbabákkal (wayang kulit), vagy éppen a batikolás – a jávaiak gondolkodásában mindig a kifinomultság és elegancia asszociációit vonták maguk után. Nem véletlen, hogy Jáva, és ezen belül is Yogya az ország egyik szellemi-művészeti-kulturális központja mind a mai napig. Sőt, a városban a lakossághoz mérten több egyetem és oktatási intézmény is található. A különböző államközi ösztöndíjak is, amiről fentebb is szó esett, a legtöbb esetben konkrétan Yogyakartában esedékes többnyire nyelvi és művészeti tanulmányok folytatására szólnak.

A pár száz éves jávai hindu-buddhista időszak nyomai és hatásai – az iszlám relatívan békés és adaptív térhódításának köszönhetően – nem törlődtek ki a kultúrából, hanem az ősi, helyi hiedelmekkel és a XV. században gyökeret eresztő iszlámmal keveredve tovább élnek, a sajátos, szinkretikus (vallástudományban vagy politikában az eltérő vagy ellentmondó nézetek összeegyeztetésére irányuló törekvés) jávai kultúrában. A meghonosodott, kitörölhetetlen indiai, hindu hatások a klasszikus táncokban is tetten érhetők: a gazdagon díszített táncjelmezekben, a nemes kelmékben, a csillogó arany kiegészítőkben; a jávai klasszikusokká fogadott Mahabharata és Ramayana eposzok történeteit, hőseit megjelenítő táncdarabokban (Ramayana balett); illetve néhány tánc szakrális, a természetfelettihez kapukat nyitó szerepében, a ceremoniális életben betöltött lényeges funkciójában.

Yogyakarta Indonézia Ázsia

Jáva klasszikus táncai és más kulturális elemek jól példázzák azt az egyedülálló kultúrát, amely létrehozta őket, ahol egymás mellett békében megférnek az ősi hindu-buddhista hatások a még ősibb animista képzetekkel – mindez az iszlám szellemében, a modern és demokratikus Indonéziában.

Malioboro

Az évszázados emlékek mellett azonban a Malioboro sugárút éjszakai élete bizonyítja, hogy Yogyakartában érezhető magas kulturális színvonal a jelenre is kihat. Megannyi képzőművésszel, zenésszel és alkotóval futhatunk össze, ha este – vállalva, hogy része leszünk a hömpölygő tömegnek – nyakunkba vesszük a város leghíresebb útját.

Yogyakarta utcáin Jáva Indonézia

Középen – elvileg – autók számára sávok vannak felfestve, de a legtöbb autós inkább elkerüli, mivel a Malioboro a becakosoké, a motorosoké, és persze a járókelőké. Az út két oldalán boltok, művészeti gallérák százai kínálják portékáikat a bóvlitól a rendkívül magas értékkel bírókig bezárólag. Alkudozás természetesen itt is lehetséges, de módjával – előnyt élvezünk, ha egyszerre több terméket is akarunk vásárolni. S mi is lehetne kedvesebb emlék Yogyakartából, mint egy lenyűgözően szép batik munka, amit idehaza bekereteztetve kifüggeszthetünk a szobánk falára, majd büszkén mesélhetjük, hogy ez a batik a batikolás őshazájából és annak is szívéből származik.

Yogyakarta városnézés

Vásárlás természetesen sokkal kellemesebb, ha közben haraphatunk valami finomat. Vannak utcai éttermek: egy szerény méretű mobilfőzde pár főtt ételt kínál, amit aztán a mellé leterített pokrócokra elhelyezett kisasztaloknál törökülésben elfogyaszthatunk. Az árak rendkívül alacsonyak, de az élmények annál nagyobbak. Ugyanis rengeteg diák, fiatal szokott összegyűlni ezeknél az „éttermeknél”, akikkel aztán hosszabb csevegésbe kezdhetünk. Érdeklődőek, kedvesek, s sokuk nagyon jól beszél angolul. A száz méterenként kitelepülő utcazenekarok pedig elképesztő hangulattal ajándékozzák meg a járókelőket.

„Bhinneka Tunggal Ika” – „Egységben a sokszínűségben” – hirdeti az ország mottója. Ez a sokszínűség pedig lépten-nyomon érződik Yogyakarta utcáin. A kulturális rétegek egymásra rakódása és keveredése, valamint a vallások – természetesen nem minden helyzetben és időben harmonikus – egymás mellett élés az első percektől kezdve érződik. Olyannyira, hogy ezt pár napos „turistáskodás” során is megtapasztalhatjuk.

Ha kedvet kaptál Yogyakartához, tarts velünk indonéz utazásunkon

Írta: Cseh Zsombor

Megosztás