Ha lenne igazság a földön, Juditnak már az oviban is repülő lett volna a jele. Ehelyett pöttyös labda volt, a labdákkal viszont sosem került közeli barátságba – jobb szerette a térképeket és az erdőt, így lett belőle tízévesen tájfutó. A szerelem azóta is tart. Az egyetemen spanyoltanár szakon végzett, majd megszerezte az idegenvezetői képesítést is, közben számos európai országban élt és a világ számtalan országát járta be, gyakran stoppal és a lehető legkalandosabb utakon. A Fülöp-szigetektől kezdve, Észak-Afrikán át, Dél-Amerikáig vitte őt a wanderlust, lelkesedése pedig azóta is töretlen.

Főképp a természet teszi mérhetetlenül boldoggá, de egy szép ajtón is teljesen meg tud hatódni, és folyamatosan izgalmas ízek után kutat a piacokon és az utcai kifőzdékben. Bár már idegenvezetőként és túravezetőként keresi kenyerét, a tanári diplomáját sem akasztotta szögre: szabadidejében Toldon, egy hátrányos helyzetű családokkal teli kis faluban önkéntes egy tanodában.