Világszerte emberek milliárdjait köti össze a Karácsony ünnepe és az azt megelőző várakozás, készülődés időszaka. A globalizáció miatt ugyan egyre több a közös pont, mégis a Karácsony mindannyiunknak mást jelent, másképp éljük meg. Még kicsiny hazánkon belül is megannyi különbséget tapasztalhatunk, hát még az egyes országok között. Alábbi írásunkban annak eredünk nyomába, miként ünneplik meg a világ egyes pontjain a Karácsonyt kultúráktól és vallásoktól függetlenül.

Mielőtt elindulnánk képzeletbeli világkörüli utazásunkra, hogy bepillantsunk az egyes országok karácsonyi szokásaiba, elevenítsük fel röviden magának az ünnepnek a történetét, etimológiáját és jelképrendszerét.

Mit ünneplünk Karácsonykor?

Közkeletű tévedés, hogy a Karácsony ünnepe a keresztény valláshoz kapcsolódik. Már a világ legnagyobb vallásának megjelenése előtt is voltak a mai Karácsonyhoz – szellemiségében és jellegében sok pontban – hasonlító ünnepek.

Az ókori Római Birodalomban december 17. és 25. között tartották a földművelés istenének, Szaturnusznak az ünnepét. A december 21-i téli napfordulóhoz közeli szaturnáliát a birodalom valamennyi szegletében táncos mulatságok kíséretében ünnepelték meg. A földművesek számára ugyanis a téli napforduló jelentette a fény diadalát a halál és a sötétség felett, illetve az újjászületést és reményt, a hideggel járó nélkülözés időszakának végét.

A későbbiekben, Aurelianus császár, aki maga is parasztcsaládban született Pannónia provincia területén, elrendelte, hogy december 25-e más kultúrákban is nagy tiszteletnek örvendő istenség, Mithrász (és a napisten) születésnapja. Lévén, hogy az ünnepen kötelező volt a részvétel, az akkora már kialakuló, de még üldözött keresztény közösségek Jézus Krisztus születésnapját kezdték el ünnepelni ezen a napon. Miután 313-ban a kereszténység engedélyezett vallás lett a Római Birodalom területén, Jézus Krisztus születésnapját is rövidesen hivatalos ünneppé nyilvánították. Tették mindezt azért, hogy december 25-én ellensúlyozzák Mithrász és a nap istenének pogány ünnepét, holott Jézus Krisztus születésének napja körül mind a mai napig tartó tudományos viták folynak. Jézus születésének ünnepével, illetve ezzel párhuzamosan a kereszténység terjedésével a korábbi pogány ünnep új vallási tartalmat kapott és indult el világhódító útjára.

szaturnália ünnep római birodalom karácsony
Szaturnália ünnepe az ókori Rómában. Forrás: http://www.ancientpages.com

„Kiskarácsony, Nagykarácsony…” – Karácsony jelképrendszere Magyarországon

Szaloncukrokkal, kisangyalkákkal és égősorral feldíszített karácsonyfa, alatta ajándékok; halászlé, majd bejgli az asztalon. Mindezek már annyira természetesek nekünk. De tudjuk ezek jelentését, eredetét is? Fussunk is végig rajtuk!

Kezdjük a legfontosabbnál: Karácsony. Honnan is ered ez a szó? Etimológiailag a keleti keresztény egyház szláv nyelvéből (kracsun) került a magyarba, jelentése „átlépő”, „forduló”. Átlépő az új esztendőbe, vagy konkrétan a téli napforduló. A „kiskarácsony” és „nagykarácsony” azonban már teljesen magyar eredetűek. Míg az előbbi december 25-ét, a Karácsony első napját, addig az utóbbi január 1-ét, vagyis az Újév első napját jelenti.

Miért pont fenyőfa? A Bibliában a fenyőfa az életerőt jelképezte. A hagyomány szerint, ha Katalin vagy Borbála napján vízbe állítanak egy ágat, akkor az karácsonyra kizöldül, így hirdetve az élet diadalát a sötétség és a halál felett. A karácsonyfa ezeknek az ágaknak az utódját jelképezi.

A karácsonyfa-állítás pedig a XIX. század eleji császári fővárosba, Bécsbe vezethető vissza. Ott a faállítás a földesúrnak leadott téli tűzifára utalt. Magyarországon az 1840-es években terjedt el. Kezdetben ehető díszeket akasztottak rá (alma, dió, mézeskalács), majd a század vége felé jöttek divatba a csillogó, üvegből készült díszek.

No, de ki hozza az ajándékokat? A keresztény magyar hagyományból ered, hogy Jézuska díszíti fel a Karácsonyfát és teszi alá az ajándékokat. Ezzel szemben az angolszász és protestáns kultúrkörben a Mikulás az, aki a kéményen leereszkedik, s december 25. reggelére ajándékot hoz a gyerekeknek. Ezért is akasztják ki ezekben az országokban a zoknikat a kandallóra.

S az a finom szaloncukor… A szaloncukorral való díszítés Hungarikumnak számít – maga a papírba csomagolt, csokoládéval bevont cukorka azonban francia eredetű. A karácsonyfához hasonlóan, ez is a XIX. században terjed el Magyarországon; kezdetben kézzel, majd géppel készítették. A szaloncukor azóta a létező összes ízben megjelent a magyar piacon.

Az ajándékozás is a római időkre vezethető vissza. A már említett napforduló idején ugyanis a felnőttek megajándékozták a szolgákat és a gyermekeiket. Ez a szokás a nem vallásos családoknál is elterjedt, a szeretet kifejezésének egyik módjaként. Milyen kár, hogy sok helyen ez áll már csak az ünnep középpontjában, s nem a szeretet kifejezéseként, sokkal inkább helyettesítőjeként szolgál…

vásárlási őrület karácsonykor
Karácsonyi bevásárlási őrület. Forrás: https://mpumalanganews.co.za

Hogyan ünneplik a Karácsonyt az egyes országokban?

Kezdjük az Amerikai Egyesült Államokkal! A világ vezető gazdasági hatalmának, valamint a hollywoodi filmeknek köszönhetően, talán az amerikai szokások terjedtek leginkább az ország határain túlra. Aki már látott amerikai filmet, az jól tudja: az Egyesült Államokban a Hálaadás Ünnepe a legnagyobb ünnep. Az ünnep még jóval a függetlenség kikiáltása előtti időszakra vezethető vissza. A telepesek minden november negyedik csütörtökén adtak hálát az úrnak a jó termésért. Az amerikaiak már ekkor feldíszítik a Karácsonyfát, ami december 25-ig ékesíti a családi házakat. Karácsony reggelén a Mikulás (Santa Claus) hozza az ajándékokat, míg este vacsorára gyűlnek össze a családok. A karácsonyi vacsora fő fogása a legtöbbször töltött pulyka, sonka vagy marhasült, mellé burgonyát és sült zöldségeket tálalhatnak. Sok család éjféli misén vagy gyertyafényes esti misén is részt vesz.

A brit mesék szerint a télapó, aki földig érő, piros köpönyeget visel, a kéményen keresztül érkezik a kandallóba, az ajándékokat pedig a kandallópárkányra akasztott hosszúszárú zokniba rejti el. A legenda szerint ugyanis egyszer a télapó, miközben a kéményben ereszkedett lefelé, véletlenül elejtett egy pár aranyérmét, amelyek a kandallón száradó zoknikba estek. A gyerekek levelet írnak neki, amit nem adnak postára, hanem bedobnak a kandallóba, hogy a télapó a felszálló füstből olvassa ki kívánságaikat. Ha először az ajándéklista kap lángra, újra kell írni. A télapó egyébként rénszarvas-vontatta szánon érkezik a messzi Finnországból, Lappföldről, ahol az év többi részében él. Karácsonyi különlegesség a mazsolás puding, amelybe kis ajándékot is szoktak rejteni. Megtalálójának állítólag szerencséje lesz. Anglia divatot is teremtett: itt kezdtek karácsonykor fagyöngyöt függeszteni az ajtó fölé.

Az ausztráloknak kicsit nehéz karácsonyi hangulatot varázsolni december végén – lévén a déli féltekén a december a nyár egyik legmelegebb hónapja. Miután december 25-e reggelén Karácsony Apó (Father Christmas) – bermudanadrágban és rövid ujjú ingben – elhozta az ajándékokat, a családok egy nagy óceánparti piknikkel ünneplik meg Karácsony napját. Náluk pedig ez pont a nyári napforduló ideje…

Nézzük meg, mi a helyzet a Mikulás vagy Télapó szülőhazájában, Finnországban! A télapó egyenesen bekopog a házakba, s a házba lépve hangosan megkérdezi: „Lakik itt jó gyerek?” Természetesen mindenhol csupa-csupa jó gyerek lakik, akiknek most már átadhatja az ajándékokat. Finnországban a Télapó, Joulu Pukki Rovaniemi városában él, és saját irodájában válogatja szét a világ minden tájáról érkező leveleket, amelyekkel a gyerekek árasztják el. A Mikulás érkezése előtt a finnek szaunáznak egyet. Karácsony napján a legtöbb ember elmegy a templomba és elhunyt szeretteinek sírjához, hogy gyertyát gyújtson emlékükre.

karácsony finnország
Karácsony Finnországban. Forrás: http://teacheranalola.blogspot.com

Aki már járt Izlandon, az tudja, hogy a szigetlakók mennyire babonásak és hisznek a különböző szerzeményekben. A karácsony izlandi nyelven Jol, ami a Jolasveinar-nak nevezett manóktól ered. Izlandon egy legenda szerint 13 manócska rendszeresen megtréfálta az embereket, de amióta a Télapó ráncba szedte őket, azóta megszelídültek, és szorgosan készítik az ajándékokat a gyerekeknek. December elején már kiteszik a gyerekek a cipőiket az ablakba, és majd karácsonykor nézhetik meg, milyen ajándékot kaptak. Aki rossz volt, az csak krumplit kap.

Az írek igen sajátosan élik meg a Karácsony két héten át tartó ünnepét. A gyerekek zsákot raknak ki a Mikulásnak, hogy abba tegye az ajándékokat. A karácsonyi mise előtt a Télapónak sört, whiskyt és rétest, a rénszarvasoknak pedig egy csokor sárgarépát készítenek ki az ajtó elé. December 25-én bontják ki az ajándékokat, 26-án pedig az emberek többsége lóversenyre megy.

Az egyik legkatolikusabb latin-amerikai országban, Mexikóban a fenyőfa helyett a mikulásvirág a legnépszerűbb díszítő növény, az ajándékokat pedig a háromkirályok hozzák a gyermekeknek. A bevásárlóközpontokban, utcai fesztiválokon is gyakran a háromkirályok egyikével lehet fényképezkedni. Mexikóban is rendkívül népszerűek a betlehemek, melyek december elején állítanak fel és csak február elején bontanak le. A figurák közül nagyon gyakran hiányzik az újszülött Jézus, aki csak december 23-én kerül a jászolba. A hagyományos szereplők mellett a mexikói hagyományokra utaló szereplők vagy tárgyak is vannak a betlehemben, például kaktuszok, pulykák, kakasok, sőt maga Lucifer is megjelenik.

Délebbre, Venezuelában egy igen érdekes karácsonyi hagyomány van életben. A fővárosban, Caracasban lezárják az utakat az autók elől, hogy az emberek görkorcsolyával mehessenek a temploma, az karácsonyi misére.

karácsony venezuela
Illusztráció – karácsonyi görkorcsolyázás. Forrás: https://metro.co.uk/

Norvégiában a gyerekek december eleje óta lázasan készülődnek, hogy Julenisse (norvég Mikulás) Szenteste becsempéssze az ajándékokat a házaikba.

Hollandia a kettős ajándékozás helyszíne. December 25-e jobbára csendben, családi ebéddel telik, páran esetleg elmennek ünnepi szentmisére. Ennek a napnak ugyanis nincsen akkora jelentősége, mint a december 5-nek. Azon a napon ugyanis eljön Sinterklaas két segítőjével, akiket Zwarte Pieten-nek (Fekete Péter) hívnak, s megajándékozzák a gyerekeket. A gyerekek pedig kötelességtudóan fényesítik ki cipőiket (vagy sokkal inkább fapapucsaikat) és rakják ki az ablakokba. Aztán reménykednek, hogy három héttel később, december 24-én ismét eljön a Mikulás Lappföldről, hogy újabb ajándékokat adjon nekik. Legalább a holland gyerekeknek van motiváció arra, hogy jók legyenek.

Hát, ha valahol nem annyira hangulatos a Karácsony, az Japán! A szigetországban se kulturálisan, se vallásilag nincsen nagy jelentősége a Karácsonynak. A globalizáció azonban gondoskodott arról, hogy a december végi fogyasztásból a japánok is vegyék ki a részüket. Ott tehát inkább kereskedelmi ünnep, noha ajándékot adni nem mindenhol bevett szokás. A hagyományos fogások közé tartozik egy fehér marcipánnal vagy cukormázzal borított, eperrel díszített torta. Kialakult azonban egy bizarr gasztronómiai szokás is: egy sikeres 1970-es évekbeli reklámnak köszönhetően az emberek a KFC-ben esznek csirkeszárnyakat, s az éttermeknek hónapokkal korábban le kell adni a rendelést, ha valaki ilyet szeretne enni.

India vallások és kultúrák széles kavalkádjának ad otthont. Fenyőfa helyett inkább mangó és banánfát díszítenek fel, s csillagszórók helyett olajlámpásokat gyújtanak, miközben a templomokat vörös színű virágokkal díszítik. Ajándékozás és adakozás Indiában is fontos része a Karácsonynak.

karácsony indiában
Karácsony Indiában. Forrás:(AP Photo/Channi Anand)

Oroszországban a Julianus naptár van érvényben, így a Karácsony január 7-re esik. Az ünnepet egy böjt előzi meg, hogy aztán a 12 apostol tiszteletére rendezzenek egy 12 fogásos vacsorát.

Bár Olaszországban a Gergely naptár van érvényben, mégis az ajándékozás napja hagyományosan nem Szenteste, hanem Vízkereszt (január 6.) napja. Ekkor La Befana, azaz a Vízkereszt szülötte hozza el az ajándékokat a jó gyerekeknek. Persze, a külföldi hatások itt is változtattak a szokásokon. December 25-én a Télapó (Babbo Natale) hozza el az ajándékokat. A rossz gyerekek pedig nem virgácsot, hanem szenet kapnak.

Spanyolországban pedig keveredik az olasz és a holland hagyomány. Vízkereszt napján a gyerekek kitisztított és kifényesített cipőiket kirakják a küszöb elé, hogy abba kapják az ajándékokat. Különleges azonban, hogy a spanyolok a három bibliai napkeleti bölcstől várják az ajándékokat.

A fekete kontinensen belül a kereszténység egyik bölcsőjébe, Etiópiába utazzunk el! Ott is a Julianus naptár van érvényben, a Karácsonyt január 7-én ünneplik, melyet hosszú ideig tartó böjt előz meg. A karácsonyi mise kora hajnalban kezdődik, a résztvevők hagyományos fehér öltözékben vonulnak a templomba. A vallásos ünneplést követően egy hokira emlékeztető játékot játszanak, melyről úgy tartják, hogy Jézus születésekor is ezzel múlatták az időt a pásztorok.

karácsony etiópia
Karácsony Etiópiában. Forrás: http://highlightethiopiatours.com

Végül pedig a leghosszabb karácsonyi ünnepi szezon országába, a Fülöp-szigetekre látogatunk el! A hatalmas szigetországban már szeptemberben megkezdik az előkészületeket, és egészen január közepéig tart az ünneplés. A döntően keresztények lakta Fülöp-szigeteken december 16-ától karácsonyig tartanak hajnali miséket, melyekre a családtagok együtt érkeznek, utána pedig közösen fogyasztanak el valamilyen tradicionális filippinó süteményt, forró csokoládét vagy kávét isznak mellé. A karácsonyi ünneplés általában nem ér véget december 25-én, hanem az Aprószentek ünnepétől (december 28-ától) egészen Gyertyaszentelő Boldogasszonyig (február 2-án) tart. A filippinó otthonokat ebben az időszakban egy csillag alakú fénylő lámpással díszítik.

Fülöp-szigetek karácsony
Karácsony a Fülöp-szigeteken. Forrás: www.gmanetwork.com

Akárhol is járunk tehát a világban, Karácsony idején minden embert összeköt a várakozás, a hála, az újjászületés és a remény időszaka. S bármennyire is a vásárlásra, ajándékozásra került át a hangsúly, ne feledjük, hogy Karácsony odabent, a szívekben van.

Írta: Cseh Zsombor