Vajon mi teszi a modern metropoliszt Ázsia egyik legvonzóbb városává? Fordulatos történetét, hogy miként lett bányavárosból egy 1,78 millió lakosságú városállammá korábbi bejegyzéseinkben mutattuk be. Most Kuala Lumpur jelenének szánunk egy záró bejegyzést.

A fejlődés útján

A főváros Malajzia gazdasági, pénzügyi és kulturális központja. Annak ellenére, hogy az adminisztratív irányítást Putrajayába helyezték át, ez nem lett gátja fejlődésének. A maláj kormány New Economic Policy programjának köszönhetően 1970-90 között rekordgyorsasággal nőtt a gazdaság, amelynek ’96-os ázsiai válság vetett véget. Addigra már egy rendkívül változatos városkép alakult ki. Felépültek az első felhőkarcolók, de a régi időkből számos emblematikus épület megmaradt: a nagyállomás épülete, a Royal Selangor Club, a város főterén a Sultan Abdul Samad Building, a központi piac. Találhatók még olyan utcák, amelyeken a hagyományos shophouse-ok sorakoznak. Kereskedelmi helységekként működtek a plázák előtti a korszakban, a házak földszintjén folyt az üzlet, az emeleten pedig a család lakott.

Kuala Lumpur több városfejlesztési projektbe fogott, hogy tudja tartani a lépést a nagy ütemben fejlődő város igényeivel. Ilyen például a Kuala Lumpur City Center, amelyet egy régi külvárosi övezetből hoztak létre. Helyén még a brit gyarmati korból nyaralók és lóversenypálya volt. A modern városközpont megvalósította a város a városban elképzelést. 

Emblematikus épületek 

Az új városrész központi épületei az ikertornyok, amelyek a névadó építtető, a Petronas cég irodáinak, valamit további multinacionális vállalatoknak, múzeumnak, koncertteremnek és bevásárlóközpontnak adnak otthont.  6 évig uralták a világ a legmagasabb épületének járó címet, ikertorony kategóriában továbbra is vezeti a rangsort. Az épületegyüttes a kiírt időpontra elkészült, ami Ázsiában (is) csodaszámba megy. A városi legenda szerint, a két tornyot két győztes pályázó építette, akik versenyeztek, hogy ki fejezi be előbb, így történt szuper gyorsasággal az építkezés.  A főváros másik emblematikus épülete a Kuala Lumpur Tower, amely elsősorban telekommunikációs antennaként üzemel, de különleges funkciója, hogy itt gyűjtik a muszlim holdnaptárhoz a Hold állásának adatait. Ez alapján állapítják meg az iszlám ünnepeket, például a Ramadán kezdetét. Természetesen kilátó és étterem is működik benne, ahonnan gyönyörű a panoráma.

Rehabilitáció az egykori bányaterületeken

A főváros határában fejlesztik Mines Wellnes City-t, amelynek nevéből már sejthető, hogy a régi bányaváros egykori bányáján épült ki. Golf Klub, luxusszállodák, egészség központ, bevásárló központ a található területen, mindezt egy tó környékén kiépítve, amely képződmény szintén a kitermelésnek maradványa. Ha figyelmesek vagyunk, ilyen rejtett nyomokat találhatunk még a metropoliszban.

Mines Wellness City

Etnikai és vallási sokszínűség

A város kiemelkedő fejlődése azért is elismerendő, mert heterogén lakossággal rendelkezik. Korábban olvashattunk a maláj-kínai ellentétekről. Mindemellett az indiai kisebbség szintén jelentős, ma már thai, pakisztáni, indonéz, bangladesi, nepáli és burmai bevándorlók szintén jelen vannak, sőt a Közel-Keletről is telepednek meg itt. Ez talán annak köszönhető, hogy az iszlám az ország államvallása, de megtalálhatóak buddhista, hindu, taoista templomok is a városban. 

Kuala Lumpur a felhőkig tör, és mára bekerült azok közé a szupervárosok közé, akik az egek uraiként ismertek, mint New York. Érdemes tehát elindulni, és felfedezni a város különböző rétegeit, amelyet változatos történelmének és sokszínű népességének köszönhet. Bizonyos, hogy a gyors ütemű építkezésekkel és népességnövekedéssel évről évre alakul, formálódik. Szerencsések vagyunk, ha ennek szemtanúi lehetünk.

 

Megosztás