Kuba karibi szigetországa Floridától 160 km-re délre, Mexikótól 140 km-re keletre fekszik a Karib-tengerben. A Nagy-Antillák tagja, a legnagyobb és legnépesebb karibi sziget. Trópusi éghajlata nemcsak a turistáknak, de a sokszínű flóra- és faunavilágnak is ideális feltételeket biztosít. Kuba gazdag történelmét csak az ökoszisztéma szárnyalja túl, és habár az ország gazdasága nem volt mindig sikertörténet, de egy valami mindig virágzik: az élővilága.

Miért maradhatott meg Kuba természeti paradicsomnak?

Erre a kérdésre több tényező együttes hatása jelenti a választ. A legfontosabb ok az embargó. Az ország politikai, társadalmi és gazdasági elszigeteltsége hozzájárult ahhoz, hogy a természeti értékei is védve maradjanak. Erre egy látványos példa a Kuba körüli korallszigetek jó állapota. Az elmúlt évtizedekben a Földön a korallok 25%-a elpusztult, itt mégis virágzik az élet. Ez annak köszönhető, hogy a politikai viszonyok miatt Kuba organikus gazdálkodásra volt kényszerítve és nem használtak műtrágyát, ami a tengerekbe mosódva pusztíthatta volna a korallokat. Másik ok a kubai kormány által hozott védelmi intézkedések, melyek az ökoszisztéma fennmaradását szolgálják. A természet- és környezetvédelem kiemelt állami ügy, mely az alkotmányba is bekerült. A harmadik ok pedig, hogy a sziget nagy területén viszonylag kevés ember él.

 

Édenkert a földön és a vízben

Kuba hosszú, érintetlen tengerpartjai, lecsapolatlan lápvidékei és háborítatlan erdőségei páratlan menedékhelyet biztosítanak a Karibi-térségben az élővilág számára. Az állatok és növények nem veszik figyelembe a politikai határokat, így Kuba 300, USA-ban költő vándormadár pihenőhelye, valamint a Floridából érkező levesteknősök kiemelt költőhelye. Utóbbi faj képviselői minden évben visszatérnek a szigethez, hogy ott tegyék le tojásaikat, ahol ők is megszülettek: Kuba érintetlen, zavarástól mentes, széles homokos partjain.

 

A sziget az Atlanti-óceán, a Karib-tenger és a vízi autópályaként működő Golf-áramlat találkozásánál fekszik, így a környező vizekben hemzseg az élet. Delfinek, rablócápák, ráják, valamint az egyedülállóan gazdag korallszigetek és színes lakóik népesítik be a tengert. A lápvidékeken a kubai amazonpapagáj, a rombuszkrokodil, flamingók, és kuba nemzeti állata, a vöröshasú kubai trogon (tocororo) is otthonra lelt. Az ország jellegzetes rágcsálója a kubai hutia, mely a sziget szinte minden részén otthon érzi magát. Habár Kuba szigete a legnagyobb a Karibi-térségben, a fauna gazdagsága apró méretekben is megmutatkozik. Itt él a világ legkisebb denevérfaja, a legkisebb bagolyfaj és a legapróbb madár, a méhkolibri is.

Vinales

Vinales völgye Kuba gyöngyszeme. A gazdag termőföldjén a helyiek természetközei gazdálkodást folytatnak, gyümölcsöket és dohányt termesztenek. A termékeny síkságból kiemelkedő karszttömbök, a mogoték élőhelyszigetként funkcionálnak. Az itt élő állat- és növényfajok majdnem fele a világon sehol máshol nem található meg. Különösen jelentős a csigafauna, azonban sajnos mára sok csiga veszélyeztetetté vált, mert házukból szuveníreket készítenek. Vinales emellett a pillangók, kétéltűek otthona is, de még számos, a tudomány számára ismeretlen fajt rejthetnek a karszthegyek.

Az embargó fokozatos feloldásával Kubának fel kell készülnie a gazdaság és a turizmus fellendülésére, mely kihívás elé állítja a természetvédelmet is. Szerencsére úgy tűnik, hogy a kormány eltökélt célja a biodiverzitás megőrzése: szárazföldi területének 22%-a, vízi területeinek pedig negyede áll védelem alatt. Az országnak lehetősége van tanulni a világ más részein az elmúlt évtizedekben elkövetett hibákból, és ennek köszönhetően úgy tűnik, hogy az idegenforgalom fenntartható jövőjét Kuba is az ökoturizmusban látta meg.

Ha szeretnéd személyesen megismerni Kuba valódi arcát, az emberek és a természet magával ragadó báját, tarts velünk! 

kuba körutazás karib-tenger élővilág természet naplemente