Forrás: wikipédia

A São João egy ideális fesztivál mindazoknak, akik pár napra ki akarnak szakadni a hétköznapi mókuskerékből és aktív pihenésre vágynak egy óceánparti napsütötte városka szívében. Úti célunk Portó legnagyobb utcai fesztiválja, ami minden évben hagyományosan június 23-án kerül megrendezésre. Első hallásra furcsának tűnhet, hogy vadidegen emberek műanyag sípoló kalapáccsal csapkodják egymás fejét,  fokhagyma virágot lebegtetnek arcuk előtt miközben színes hőlégballonokat reptetnek fel az égbe, majd éjfélkor tűzijátékkal nyitják meg a hajnalig tartó mulatozást . Mindezt a portugálokra jellemző derűvel, jókedvvel és vidámsággal fűszerezve.

Itt nem számít, hogy ki vagy: férfi vagy nő, fiatal vagy idős, helyi lakos vagy turista, titkárnő vagy bankigazgató. Ha jólesik gondolkodás nélkül ráüthetsz egy jó nagyot a másik fejére. Olyan korlátok tűnnek el, amik alapjaiban határozzák meg hétköznapjainkat. A ’Viselkedj rendesen!’ , ’Ne zavard a nénit!’, ’Ne lökdösődj!’ olyan utasítások, amik mindannyiunkban ismerős érzéseket kelthetnek. Ezek azonban az éneklő és táncoló tömegben értelmüket vesztik.

Hogyan kezdődött?

São João (Szent János) fesztivál a portugálok mélyen tisztelt szentjéről kapta a nevét.  Kezdetben egy gerezd fokhagymával és egy szál póréhagymával érintették meg egymás arcát az emberek, ezzel kívánva jó szerencsét és sok szeretetet a másiknak. A 20. században azonban egy másik elem is a hagyomány részéve vált. Egy portói székhelyű műanyag előállító üzem tulajdonosa megalkotott egy sípoló kalapácsot, amivel kezdetben a végzős egyetemisták kopogtatták egymás a fejét a diplomaosztó utáni bulin. Később a fiatalok az utcai mulatozáson, így a São João fesztiválon is elkezdték használni. Ma már ez a nap elképzelhetetlen a színes kalapács nélkül.

Ünneplés

Forrás: http://thesiracusas.com

Portóban hagyományosan egy vacsorával kezdik az ünneplést. Mint oly sok portugál alkalmon, ezen a napon is halétel kerül az asztalra. Grillezett szardíniát és paprikát esznek friss salátával, amit helyi vörösborral kísérnek. Miután jóllaktak, kezdetét veheti a hajnalig tartó ünneplés. Helyi lakosként kalapács nélkül szinte már szentségtörés kimenni az utcára, de az sem probléma, ha nem hoztunk, mert minden sarkon lehet vásárolni egy kedves helyi árustól.

Legtöbben először a belvárosi Aliados térre látogatnak el, ahol zenés, táncos és énekes programok várják az érdeklődőket.  Eközben ott is és bárhol máshol Portóban az emberek kalapácsukat bátran használják a rendeltetési célra, színes hőlégballonokat reptetnek a levegőbe, majd éjfélkor megnézik a tűzijátékot a Don Luis hídnál. Az éjszaka azonban itt nem ért véget.  Legtöbben a hídtól Foz-ig vagy akár Matosinhos-ig is elsétálnak, ami egy jó 2 órás gyalogút. Eközben énekelnek és táncolnak. Az út során már az alkohol is jó barátjukká válik, amiről az út menti kis kocsmák gondoskodnak.

Portóban másnap rendezik a hagyományőrző Rabelo vitorlásversenyt, ahol a résztvevőknek a Douro folyón keresztül kell a boroshordókat eljuttatniuk a szőlőültetvényektől a borospincékig.

Megosztás