Városlátogatásaink során számtalan és még több szoborral találkozunk. Többségük egy-egy történelmi alakot, eseményt vagy híres embert ábrázol, azonban van néhány absztrakt vagy beazonosíthatatlan, amelyeknek mögöttes tartalma érdekesebb, mint amit első ránézésre elárulnak magukról. Legyen igaz vagy kitalált, történetüket megismerve sokkal közelebb érezhetjük magunkat ezekhez a művészeti alkotásokhoz és magához a városhoz is.

A szerelem szobra – Batumi

Egy nyugati embernek az első szerelmespár, aki eszébe jut, talán Rómeó és Júlia lesz, azonban a világ keleti térségének is megvan a maga tragikus szerelmi története. A grúziai Batumi tengerpartján áll az a 8 méter magas installáció, melyet Tamara Kvesitadze alkotott meg az 1937-ben írt Ali és Nino című regény nyomán. A két emberalak Ali Sirvánsir kánnak, egy azerbajdzsáni mohamedán arisztokrata család fiának és a keresztény grúz Nino hercegnőnek történetét eleveníti fel. Vonzalmuk még a második világháborút megelőzően kezdődik, és az azt követő vérzivataros időszakban bontakozik ki igazán. Azonban Azerbajdzsán szovjet megszállása elszakítja egymástól a két fiatalt. A minden nap pontban este 7 órakor egymásba fonódó, majd szétváló alak az örökké tartó szerelemnek állít emléket.

Vadászatra fel – Freising

Münchentől alig egy órányi autóútra van egy kis városka, Freising, ahol igazi hajtóvadászatra indulhatsz a várost ellepő medvék után. Az utcákon lépten-nyomon beléjük botlik az ember. Ott vannak a boltok kirakata előtt, a különböző hivataloknál az ajtóban, a bokrok között meglapulva, de még az erkélyekre felnézve is ők tekintenek vissza rád. És persze mindegyik különböző színben és fazonban. A városban megbújó medve szobrok legendája a 8. századra nyúlik vissza, mely szerint a freisingi püspökség védőszentje, Korbiniánusz épp Rómába tartott, amikor egy feldühödött medve szétmarcangolta málháslovát. Az egyházi méltóság azonban nem tántorodott meg, hanem megszelídítette az állatot, hátára vetette csomagját és egészen Rómáig vezette.

Egy barátságos szellem – Klaipeda

Litvánia egyik tengerparti városában, Klaipedaban egy igazán rejtélyes szobor kísérti a járókelőket. A mit sem sejtő nézelődők idegeivel Juodasis Vaiduoklis, azaz a Fekete szellem játszadozik. A csuklyás lény mítosza 1595-re tehető, amikor is a közeli ostrom alatt álló kastély egyik őre a dokknál sétálgatott és váratlanul elé suhant egy árny. Arra figyelmeztette a strázsást, hogy az erődnek nincs elegendő tartaléka, készleteik hamarosan kifogynak. Majd ahogy jött, úgy el is tűnt, de a jelenségnek köszönhetően az egész falu megmenekült az éhhaláltól.

Örökre beragadva – Párizs 

Párizsban, a Montmartre domb környékén találkozhatsz a Le Passe-Muraille szoborral, avagy a falon átkelővel. Az eredetileg Marcel Aymé író hőseként elhíresült férfi, Monsieur Dutilleul a negyvenes évei elején egyszer csak arra eszmél, hogy különös képessége van. Át tud menni a falakon. Az orvosa intenzív munkát és gyógyszert írt elő számára, de a pirulákat nem vette be és munkahelyén is inkább újdonsült kollégáját igyekezett tréfa tárgyává tenni. Saját magát „magányos farkasként” aposztrofálva bankot rabolt és férjes asszonnyal hált. Ám egy napon súlyos fejfájással ébredt és fájdalomcsillapító helyett a doktor által felírt gyógyszert vette be. Az orvosság pont akkor fejtette ki hatását, amikor át akart menni egy falon, az viszont már nem engedte, és a téglák közt ragadt.

Szerencsés célzás – Brüsszel 

A brüsszeli Manneken Pis, azaz a pisilő kisfiú szobra sokak számára ismert, de vajon mennyien hallották a hozzá fűződő sztorikat? A legelterjedtebb történet szerint III. Gottfried leuveni herceget ábrázolja a szobor. 1142-ben a kétéves főnemes és csapatai harcba keveredtek, és annak érdekében, hogy bátorítást nyerjenek a gyermektől, egy kosárba helyezték és felfüggesztették egy fára. A kisfiú lepisilt a fáról, az ammónia szaga csípős szaga megzavarta az ellenséges katonákat, akik így el is vesztették a csatát.

Egy másik történet szerint a 14. században az ostrom alatt álló várost egy Juliaanske nevű fiúgyermek mentette meg a végső vereségtől. Kiszemelte ugyanis, hogy a támadók robbanószereket helyeztek el a városfalak mentén, ezért odament és levizelte a gyújtózsinórokat.

Forrás: www.brussels.be
Megosztás