Szubjektív vélemény következik. Összegyűjtöttünk nektek öt olyan úti célt, amit még nem kapott fel az ipari turizmus. Ennek ellenére bámulatos természeti látványosságokat és különös kultúrákat rejtenek, valamint a beutazásuk kis körültekintéssel biztonságosnak mondható.

Omán

Omán az Arab-félsziget egyik „eldugott” kincse. Az olajból nekik is jutott bőven, de Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel ellentétben ők egy visszafogott, kevésbé látványos fejlődést és a tradíciók elmélyítését választották. Ennek tükrében nem meglepő a szlogen, amit az omániak magukkal kapcsolatban sűrűn hangoztatnak: Minden, ami nem Dubaj!

Az ország folyamatosan fejlődik. Tisztaság, rend és biztonság jellemzi, ugyanakkor bepillanthatunk évszázados arab szokásokba. Omán nem csak a kultúra de a természet szerelmeseinek és a kalandoroknak is tartogat valamit. Nem is akármit. A Wahiba-dűnéken fekve csodálni a naplementét, majd a millió csillag alatt kempingezni magával ragadó élmény, de csobbanni egyet a Bait al-Afreet zöldeskék vízében sem utolsó.

 

Mianmar (Burma)

Burma talán Délkelet-Ázsia legautentikusabb országa. Fél évszázadon át kemény katonai diktatúra irányította és még csak épp kezdenek nyitni a világ és a turizmus felé. A közelmúltban is történtek katonai lépések a helyi muzulmán lakosság, a rohingják ellen, de ez a főbb turisztikai vonalakat nem érinti, így biztonságosnak mondható.

A burmaiak végtelenül barátságosak az ide látogató turistákkal. Nem ütötte még fel fejét a kapzsiság és a felszínesség, ami az ipari turizmus velejárója és, ami sajnos a térség pár országára már jellemző. (Thaiföld, Vietnám) A turisztikai infrastruktúra viszont még csak kialakulóban van, így a szállásokból kicsi a kínálat és azok sem kifejezetten olcsók. Legalábbis ahhoz képest, hogy a kereskedelmi cikkek többsége milyen áron mozog. Kötelező látnivaló Bagan, ahol 3000 sztúpa (budhista egyházi épület) található szétszórva. Ezeket lehetőségünk van a levegőből, hőlégballonnal megcsodálni. De, ha már Burmában járunk ne hagyjuk ki az Inle-tavat sem. További infókat Miradonna blogján találtok. A képeket is neki köszönhetjük.

 

Kazahsztán

Hatalmas területéhez alacsony népsűrűség párosul. Órákig autózhatunk a semmiben anélkül, hogy bárki is szembe jönne. A kies sztyeppének is van egyfajta utánozhatatlan bája, de Kazahsztán messze több, mint sztyeppe. A Tien-san festői tengerszemeitől a Charyn-kanyonon át az Altyn-Emel éneklő dűnéiig szélsőségesen változatos tájakon barangolhatunk, mindezt turisták hadai nélkül. Ha vadregényes, kalandos utazásra vágysz, Közép-Ázsia nem okoz majd csalódást.

Kazahsztán a régió legfejlettebb országa, biztonságos és olcsó úti cél. Orosz nyelvtudás nélkül viszont érdemesebb betársulni egy csoportos utazáshoz, ugyanis az angolt még a városokban is csak kevesen beszélik.

Kirgizisztán

És ha már Közép-Ázsia ne feledkezzünk meg a térség Svájcának nevezett Kirgizisztánról sem. Na nem a fejlett bankrendszer, vagy a magas életszínvonal miatt hívják így… sokkal inkább a természeti adottságai miatt. Hat-hétezres hegygerincek ölelésében terülnek el füves puszták, ahol a jurták között lovak és tevék legelnek.

Kazahsztánhoz képest Kirgizisztán jóval elmaradottabb gazdaságilag. Ennek köszönhetően egy kirgiz kaland már-már időutazásnak is felfogható. Jó pár buszmegállóban még virít a vörös csillag, egymást váltják a Ladák és Uazok, valamint a szovjet építészet remekeiből is jut bőven. Emellett máig megmaradtak több száz éves szokások, amikre a kirgizek nagyon büszkék. Biztonságos és kalandos ország, de az orosz nyelv ismerete itt sem hátrány.

Grúzia

Úgy tűnhet nem tudunk elszakadni a szovjet utódállamoktól és ez részben igaz is. Az évtizedes bezártságnak köszönhetően a világ még 2017-ben is csak ismerkedik a térséggel, ami számunkra az igazi vadkelet. Turisták hadai nélkül meghódítható vadregényes tájak ezek, ahol a helyiek még érdek nélkül kedvesek.

Grúzia kicsit kilóg a sorból, ugyanis a volt tagállamok közül ők nyitottak legkorábban és legintenzívebben nyugat felé. Amolyan belépő kategóriás ország azoknak, akik ismerkednek a szocreállal és a vadonnal. Az apró, háromnegyed magyarországnyi Grúziát groteszk változatosság jellemzi mind építészetben, mind kultúrában, mind éghajlatban. Hófödte hegyek, pálmafás tengerpartok, szubtrópusi teaültetvények, kopár félsivatagok, buja legelők váltják egymást. Svaneti apró hegyi falvaiból pár órán belül Batumi toronyházai és kaszinói között találjuk magunkat, ahonnan már vágtázhatunk is tovább a Kis-Kaukázus barlangvárosaiba. Angollal itt elég jól lehet boldogulni. A fiatalok körében már egyértelműen ez a legismertebb nyelv, de az idősek még inkább a jó öreg oroszt preferálják.