A Kotori-öböl Montenegro leghíresebb térsége és a turisták kedvelt desztinációja. Ezer méteres, fehér sziklás hegyoldalak, elképesztően tiszta víz és apró szigetek, melyeket legendák öveznek… igazi mediterrán csoda, mely természeti és történelmi kincsekben egyaránt gazdag.
Igen elterjedt, ugyanakkor fals információ, hogy a Kotori-öböl Európa legdélebbi fjordja. Az öböl nem fjord, hanem egy ősi folyóvölgy, melyet elárasztott a tenger. Ez persze semmit nem von le elképesztő szépségéből, amiről túlzás nélkül csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. Kevesen tudják, de a Kotori-öböl a kontinentális Európa legcsapadékosabb pontja. Ez a nyári száraz, égető forróságban elég elképzelhetetlennek tűnik, pedig az ősz beköszöntével megjelennek a csapadékkal teli felhők. A közvetlenül a parton magasodó hegyek felemelkedésre késztetik a nedves légtömegeket, melyek tartalma kicsapódik és az öbölre zúdul. Az öblöt a turisták mellett a delfinek is kedvelik, gyakran látni a barátságos tengeri emlősöket, akik nem tartanak az emberi közelségtől.
Kotor óvárosa és a városfal
A térség legnagyobb vonzereje kétségkívül Kotor városa. Az UNESCO védettségét élvező középkori óvárosba 3 kapun keresztül juthatunk be, melyek közül a legismertebb a kikötő felől nyíló tengeri kapu. Tetejére Jugoszlávia diktátorának, Tito-nak egy mondását vésték. Innen 1-2 perces sétával érjük el a Szent Trifun-székesegyházat, Kotor legfontosabb látnivalóját. Az eredetileg római stílusú templom építését már a 9. században elkezdték, de a ma látható épület nagy részét 1166-ban fejezték be. Az 1667-es nagy erejű földrengésben súlyosan megsérült, és csak az ezt követő helyreállítási munkák során építették fel két tornyát, és alakították ki a híres rózsaablakot. A katedrálisban őrzik Európa egyik legnagyobb egyházi kincstárát, melynek legféltettebb darabja az ezüst domborműves oltárkép. Az óvárost körülölelő 5 km hosszú, néhol 20 méter magas városfal felkúszik az elképesztően meredek hegyoldalra is, egészen 260 méteres tengerszint feletti magasságig, ahol a Sveti Ivan-erődítmény emelkedik óvón a település fölé. Megéri a fárasztó séta, ugyanis garantáltan innen nyílik a város legszebb kilátása!
Szigetek
A Kotori-öbölben 3 apró sziget található. Perast tengerészetéről híres városából hajózhatunk át a Szirti Madonna szigetére. A legenda szerint egy elsüllyedt hajó roncsához kezdtek köveket hordani, így létrehozva a szigetet, bár valószínűbb, hogy hajdan egy zátony emelkedett ki a vízből és azt bővítették ki a helyiek. A szigeten álló (eredetileg ortodox, ma katolikus) templomot 1620-ban építették, a tengerészek fontos zarándokhelye. A Szirti Madonna-szigettel szemben emelkedik a víz fölé a Szent György-sziget, ami korábban a helyiek temetkezési helye volt. Ma bencés kolostor működik rajta, ahol a szerzetesek teljes elzártságban élnek, így ez a sziget nem látogatható. Az öböl bejáratánál fekszik Mamula szigete. A rajta álló erődöt és börtönt az Osztrák-Magyar Monarchia idején, a 19. században építették, ma már csak romjai láthatóak. A szigetre hivatalosan nem közlekedik hajó, de a közeli Kék Barlanghoz tartó kirándulóhajók ki szoktak kötni fél órára, hogy a vállalkozó szellemű turisták körbejárhassák a sok borzalmat látott falakat.
Kék barlang és a föld alatti városok
A Kék Barlang sziklaürege közvetlenül a tengerre nyílik, így csak hajóval közelíthető meg. Nevét onnan kapta, hogy a kristálytiszta vízen át beszűrődő napfény azúrkékre festi a sziklafalakat. A közelben több hidegháborús hajóroncs is található, valamint a környéken lehettek Tito egykori föld alatti városai.
Lovcen-hegy
A Kotori-öböl fölé 1749 méter magasodó Lovcen-hegy kedvelt kirándulóhely. A hegytetőre hosszan szerpentinező úton autózhatuk fel, melynek szinte minden kanyarából egyre szebb és szebb kilátás tárul elénk. Hamarosan egy parkolóhoz érünk, ahonnan még 461 lépcsőfokot kell leküzdenünk, és egy alagúton is átsétálunk mire ténylegesen a két csúcs közül az egyikre érünk. A hegygerincen kanyargó keskeny járdán haladva Montenegro nemzeti költőjének, Njegusinak a mauzóleumához érünk. A 19. század közepén élt II. Petar Petrović-Njegoš volt a leghíresebb montenegrói költő, filozófus, Montenegró püspöke. Ő építette a hegytetőn álló kápolnát és kívánsága szerint itt helyezték örök nyugalomra. Miután a kápolna megsérült, elvitték a maradványokat is, és csak 1970-ben, az új mauzóleum megépítése után helyezték el újra a hegytetőn. A mauzóleum mögött néhány lépésre található egy körkilátó. Innen már nemcsak a Kotori-öbölre, hanem a környező hegyvidékre is elképesztő körpanoráma nyílik! A frissítő szellőben gyönyörködhetünk a Dinári-hegység párába vesző fehér csúcsai és az alattuk húzódó zöld hegyi legelőkben. A legközelebbi hegyen furcsa antennákat láthatunk, melyek egy katonai támaszponthoz tartoznak.
A Kotori-öböl és környéke tehát nem véletlenül Montenegro leghíresebb térsége és legnagyobb vonzereje. Ebből fakadóan a turisták is egyre nagyobb számban látogatnak ide, így a nyári hónapokban már némi zsúfoltságra is számtanunk kell. Vegyük hát mihamarabb célba a Kotori-öblöt, hogy még viszonylagos eredeti állapotában és autentikus hangulatában tudjuk felfedezni a mediterráneum eme elképesztő kincsét.