Az elsüllyedt város, Atlantisz legendája világszerte ismert. Az ókori filozófus, Platón leírásai alapján Atlantisz páratlanul magas fokra fejlődött, mielőtt egy tragikus eseménynek köszönhetően a tenger martalékává vált volna. E mesés város megtalálása számos felfedezőt, kalandort és tudóst inspirált évszázadokon át, hogy felkutassák a világtengereket az elsüllyedt világ kincsei után kutatva. Bár Atlantisz talán csak legenda, számos valóban létező és különleges város került víz alá a történelem során.
Dwarka – Krisna városa (India)
A mai Dwarka India nyugati részén, Gujarat államban, az Arab-tenger partján található. Egyike a hét történelmi szent városnak, az itt álló több, mint kétezer éves Dwarkadhish templom kiemelten fontos hindu zarándokhely. A város nevét a híres hindu eposz a Mahábhárata is említi Dvaraka formában. A hagyományok és szent vallásos szövegek szerint Krisna isten alapította és fényűző arany palotái messze földön híresek voltak. Ám a csillogás nem tartott sokáig, ugyanis Krisna földi létének végeztével Dwarka városa lakosaival együtt elsüllyedt a tengerbe.
Az 1980-as években az Indiai Régészeti Szolgálat kutatásokat végzett a mai város környékén. A vízalatti feltárások során kőépítményeket, kikötőmaradványokat, kőhorgonyokat találtak, amelyek egy ősi kikötőváros létezésére utalnak. Ezek a leletek részben megerősítik a legendákat, tehát Dwarka létező és jelentős kereskedelmi központ lehetett az ókorban. Pusztulását és elsüllyedését valószínűleg a terület gyors eróziója okozhatta.
Pavlopetri – a valódi Atlantisz (Görögország)
A napsütötte Peloponnészoszi-félsziget déli partjainál, a Lakóniai-öböl sekély vizeiben található a világ legrégebbi ismert víz alatti városa. Pavlopetri maradványai mindössze alig néhány méteres mélységben fekszenek, így akár sznorkelezve is megcsodálhatóak.
Pavlopetri felfedezése Nicholas Flemming oceanográfus nevéhez kötődik, aki 1967-ben légi felvételeket készített a környéken. Az előhívott fotókon világosan látszott, hogy geometrikus formák – utcák, illetve házak vannak a víz alatt. A későbbi kutatások feltárták az egykori település teljes szerkezetét, vízhálózatokkal, csatornarendszerkkel együtt. Ezeket léte rendkívül fejlett várostervezére enged következtetni. Köszönhetően a sós tengervíz konzerváló hatásának, számos értékes lelet, köztük kerámia és fém tárgyak is előkerültek, jelezve a korabeli kézművesség magas színvonalát.
A város története több mint 5000 évre nyúlik vissza, vagyis a bronzkor alatt élhette virágkorát. Pavlopetri valószínűleg földrengések és a tengerszint emelkedése következtében süllyedhetett el, nagyjából időszámításunk előtt 1000 táján. Bizonyos feltételezések szerint ez a város szolgálhatott alapul az Atlantiszról szóló legendák megszületéséhez.
Port Royal – a romlottság elsüllyedt tanyája (Jamaica)
A Jamaica déli partján fekvő Port Royal eredetileg csak egy jól védhető, ideális elhelyezkedésű kis spanyol kikötő volt, melyet az 1500-as évek elején alapítottak. Azonban másfél évszázad után gyökeres fordulatot vett Port Royal története azzal, hogy a brit hadvezér Oliver Cromwell 1655-ben egy hajóflotta élén elfoglalta. A cél hivatalosan az volt, hogy Port Royalból brit kikötőállomás legyen. Ám a valóságban ez az jelentette, hogy portyákat indítottak innen a spanyol hajók és települések ellen.
Port Royal rövid idő alatt mesés kincset harácsolt össze és hírhedt kalóz tanyává vált. Ebben az időben a világ legromlottabb városának tartották, minden harmadik lakóházra jutott egy kocsma és bordélyház. Port Royal néhány évtized alatt a második legnagyobb brit tengerentúli várossá fejlődött annak ellenére, hogy jóformán csak rabszolgák, örömlányok és olyan hírhedt kalózok lakták, mint Calico Jack, Henry Morgan és Feketeszakáll.
A féktelen tivornyáknak egy brutális földrengés vetett véget 1692. június 7-én. A homokos partra épült házak zöme összedőlt vagy elsüllyedt. Amelyek épen maradtak, azokat a szökőár mosta el. Port Royal rum gőzös története ezzel órák alatt véget ért.
