A történelmi Erdély nyugati szélén, a Király-hágó lábánál kanyargó Sebes-Körös partján fekszik Körösfeketetó (románul: Negreni) ahol minden ősszel különös időutazásra gyűlik össze több tízezer ember. A messze földön híres Feketetói vásár Közép-Kelet Európa legnagyobb ilyen jellegű rendezvénye. A színes forgatagban románok, magyarok és cigányok kínálják olykor egészen meghökkentő portékáikat. A mondás szerint, még ha valaki üres zsebbel érkeznék is, vásárfia nélkül akkor se fog hazamenni innen.
Balkáni hangulat a Sebes-Körös partján
Erdély vadregényes világa a szerpentines Király-hágóval kezdődik. A sűrű erdőkkel tarkított kékesen derengő hegyes-völgyes táj hagyományokban gazdag népek otthona. Körösfeketetó a Nagyváradot Kolozsvárral összekötő E60-as főútvonal mentén fekszik. Minden évben kétszer – először nyáron, a szénakaszálások kezdetének idején, majd ősszel, az október második vasárnapjához igazodó hétvégén – igazi kincsesbánya nyílik a zúgó vízű Sebes-Körös partján.
Erdélyiesen szólva, a Feketetói vásárban minden is kapható. És valóban: aranyozott keretű, ovális barokk tükör, méteres tekergőző kínai sárkányszobor, alpakka tálak, gyertyatartók, bekeretezett Ceaușescu-portré, ortodox templomi ikonok, csapágyak, szerkentyűk, Szűz Mária szobrok, dedikált irodalmi ritkaságok, orosz gyártmányú búvárszivattyúk, rojtos muszlim imaszőnyegek, kézzel faragott fatálak, festett tulipános ládák, hímzett szőttesek, karórák, régi pénzek, ócska számítógépek, biciklik, fényképezőgépek és a felsorolást szinte a végtelenségig lehetne folytatni.
A Feketetói vásár olyan, mint egy fesztivál a folyóparton
Ami a Feketetói vásárban nem kapható, az talán nincs is a földkerekségen. A sátrak között száll a sült hús és a mics fűszeres illata, az árusok mindenféle nyelveken tukmálják portékáikat. Lej, forint, dollár, euró, nem számít, rutinosan fejben vált mindenki. Idesereglik Erdély, Besszarábia, Moldva, Dobrudzsa, Havasalföld, és a környező országok apraja – nagyja, hogy eladja vagy megvegye azt, ami a szíve vágya. Aztán esténként a nagy, félhomályos sátrakban, illetve a színpadon felhangzik a hegedűszó. A nagybőgő veretes ritmusára táncra perdül a bazári népség. Folyik a sör, a bor, a pálinka és minden, ami csak vidámságra serkentheti a vásárosokat. Megünneplik a jól kötött üzletet és elsiratják a kihagyott lehetőségeket.
A Feketetói vásárok eredete
A Feketetói vásároknak komoly hagyományai vannak. Írásos feljegyzések alapján tudjuk, hogy 1815-ben kapott a település vásártartó jogot. De biztosra vehető, hogy már a 18. század során is érkeztek ide árusok, hogy a portékáikat értékesítsék a Király-hágó keleti oldalán. Kezdetben főként a hétköznapi élethez szükséges kézműves holmik és jószágok cseréltek gazdát, illetve az eladósorba kerülő leányokat és nősülő korba ért legényeket is itt mutatták be egymásnak. A kommunizmus utolsó évtizedében márkás cigaretták és minőségi kávék cseréltek itt gazdát borjúbőr kabátokkal és értékes festményekkel. Az ószer, antik holmi árusítása azonban csak a rendszerváltás után jött igazán divatba. Ekkor már nyugati, főként magyarországi turisták is elkezdték látogatni a Sebes-Körös partját. Az egyre nagyobb érdeklődés az árakat is felverte. Egy-egy szebb holmiért ma már komolyan kell alkudozni. Sok árus végigjárja Nyugat-Európát, hogy eladnivalót találjon magának. De sok vásárló is érkezik ezekből az országokból, hogy valami ritkaságra leljen.
Időutazás hosszú hétvégén
A Feketetói vásár évtizedek óta a néprajzkutatók és fotográfusok kedvelt terepe. Azoknak, akik kicsit is érdeklődnek a bolhapiacok iránt és szeretnek elveszni a használt, régi holmik világában, kihagyhatatlan élmény a hangulatában semmihez sem fogható balkáni zsibvásár. Még ha csak nézelődni jön az ember, akkor is, ahogy a mondás tartja, vásárfia nélkül nem fog hazatérni innen.
A Feketetói vásár hosszan terül el a Sebes-Körös két partján. Ha az út menti rész már tele van, parkolásra a nyitott kapujú magánházaknál is van lehetőség. Általában az október eleji alkalom a jelentősebb, melyre érdemes több napot szánni és időben szállást foglalni. Célszerű a Körösfeketetótól nagyjából 30 kilométerre fekvő, népviseletéről, népzenéjéről rendkívül híres Kalotaszeg valamely települését választani. A csütörtöktől vasárnapig tartó hagyományos vásárt hétfő hajnalban zárja az állatvásár, mely a ködben úszó folyópart és a felkelő Nap látványa tesz igazán autentikussá.