Magyarország több ezer jelölt (és persze még több jelöletlen) túraútvonalával igazi természetjáró-paradicsom. Rengeteg szebbnél szebb desztináció várja hazánkban a túrázni, kirándulni vágyókat, a turisták döntő hányada mégis néhány helyszínen tömörül. Ezzel nemcsak az erdőket és élővilágukat terheljük túl, hanem egymás életét is megkeserítjük, elvégre akik a természetet keresik, nem nyüzsgő embertömegben kívánják eltölteni a szabadidejüket. Cikkünkben 5+1 olyan, Budapestről könnyen elérhető helyszínt mutatunk, mely a János-hegy, Dobogókő, vagy épp a Kékes-tető tökéletes alternatívája.
A Börzsöny legszebb kilátásai
A Börzsöny méltatlanul mellőzött hegységünk, de talán ennek is köszönhető, hogy ezidáig megőrizte vadregényes atmoszféráját. Legtöbbször a túrázók a Királyrét-Nagy-Hideg-hegy-Csóványos háromszöget keresik fel, így itt hétvégenként nagy lehet a nyüzsgés. Ennek a térségnek tökéletes alternatívája Márianosztra és a dél-börzsönyi csúcsok. Királyréthez hasonlóan Márianosztrára is eljuthatunk kisvonattal, mely Szobról indul és a hegységet átszelve egészen Nagybörzsönyig utazhatunk vele. Márianosztráról számtalan túraútvonal indul, melyek szebbnél szebb kilátásokkal kecsegtetnek.
Tipp: Indulj el Márianosztráról a piros jelzésen a Misa-Réti-Árok felé, majd a kék + úton túrázz fel a Nagy-Koppányra. A csúcsról Nagyirtáspuszta felé vedd az irányt, ahonnan a zöld +, majd a sima zöld jelzésen felkapaszkodva a Nagy-Sas-hegy csúcsa melletti Nagy-Réten pihenj egyet. A zöld jelzésen továbbhaladva újabb remek kilátást kínáló Sós-hegyet érintve vezet vissza az út Márianosztrára. Ebben a túrában minden benne van, amiért a Börzsönyt szeretjük: kisvonat, hegyi patak, csodás panoráma és kevés turista!
Sas-hegy, könnyed kirándulás szakvezetéssel a fővárosban
Budapesten, szinte a belvárosban van egy olyan terület, mely számtalan védett állat- és növényfaj otthona, a Duna-Ipoly Nemzeti Park része, valódi élőhelysziget a városban, amiről sokan még csak nem is hallottak: ez a Sas-hegy. Ha rövid, könnyű túrára vágyunk, amit a gyerekek is élveznek, itt jó helyen járunk! A hegyen tanösvény vezet körbe, melyet csak szakvezetéssel látogathatunk. Ennek köszönhetően rengeteg hasznos információt hallhatunk, így a csodás kilátás mellett sok tudnivalót is magunkba szívhatunk! A területen a tanösvény mellett egy kiállítás és kilátó is található. A hegyre belépő váltásával juthatunk be, amivel a nemzeti parkot támogatjuk.
Tipp: A Sas-hegyről minden fontos információt megtaláltok az alább linken: https://www.dunaipoly.hu/hu/helyek/bemutatohelyek/sas-hegyi-latogatokozpont
Túrák a Gerecse mélyén
Hiába szeli át az Országos Kéktúra, mégis igen kevesen keresik fel a Gerecse hegyeit-völgyeit. A hegység legmagasabb pontja, a Nagy-Gerecse igazi kuriózum, ahol biztos, hogy nem kell tömegtől tartani…. A legegyszerűbben Tardosról tudjuk megközelíteni, mely település a vörösmárvány-bányájáról híres (ami valójában nem márvány, hanem vörösre színeződött mészkő). Innen kiindulva a Nagy-Gerecse tömbje körül körtúrát is tehetünk, illetve meredek kaptatókon felkapaszkodva a csúcsát is meghódíthatjuk. A Nagy-Gerecse csúcsán hivatalosan nincs kilátó, de a geodéziai torony (a tiltó feliratok ellenére) rendszerint nyitva áll és a létrán fel lehet lehet menni a tetejére. A kilátás megéri a kis illegális mászást, hiszen olyan irányból és helyről csodálhatjuk a Pilisre, Börzsönyre és a környező vidékre nyíló panorámát, ahonnan még biztosan nem láttuk, és más csúcsról a környéken nincs is rá módunk. De ha a csúcsmászást ki is hagyjuk és a tömb körüli túrát választjuk, akkor sem fogunk látnivalók nélkül maradni! Szorosan a hegy lábánál, a Gerecse legmélyén áll a mesébe illő Serédi-kastély. Az épületet Serédi Jusztinián egykori esztergomi érsek építette, ma táboroztatásra használják.
Tipp: A túránk előtt/után keressük fel a Süttő és Tardos között félúton található lombkorona-tanösvényt! Az egykori kőfejtő területén elhelyezkedő kör alakú sétány 44 m átmérőjű, 105 m hosszúságú és legmagasabb részén 11 méter magasan fut, így erdőállomány különböző szintjeinek bemutatására alkalmas.
Bakony, Római-fürdő
Ha Budapesttől kicsit messzebb szeretnénk túrázni, akkor vegyük az irányt a Bakony felé! A hegység egyik leglátványosabb pontja a Római fürdő, mely nem más, mint a Gaja-patak szurdokvölgye. Nevét arról kapta, hogy a mederben kialakult medencéket (állítólag) a rómaiak fürdőhelyként használták. A mohával borította függőleges sziklafalak tövében eső után sebesen zubog, szárazabb időszakban békésebben folyik a patak vize, de bármikor is indulunk a szurdokba, mindig viseljünk túrabakancsot! A Római fürdő Bakonynána és Jásd felől is megközelíthető az Országos Kéktúra vonalán, utóbbi irányból egy gázlón is át kell kelnünk. A szurdokban található a zúgók sorozatából álló Római fürdő vízesése mellett pihenjünk meg, majd kapaszkodjunk fel a Savanyó Jóska-barlanghoz.
Tipp: A Bakony ezen vidékén járva látogassuk meg a tési szélmalmokat is! A holland típusú szélmalmok egyike 1840-ben, a másik 1924-ben épült, ma már ipartörténeti emlékek.
Nagy-Kopasz
A Nagy-Kopasz a Budai-hegység legmagasabb pontja, melyről a kilátás ugyanolyan gyönyörű, mint a Normafáról, csak innen a ,,kirándulók” tömege nélkül élvezheted! A csúcs a Budakeszi és Telki közötti Hidegvölgyi erdészháztól, a Sisakvirág-tanösvényen közelíthető meg a legegyszerűbben, ahol az autót is le tudod tenni. Nevéhez hűen a tető kopasz, vagyis fák helyett gyeppel borított. A gyep több védett növénynek, például a tavaszi héricsnek is élőhelye, így vigyázzunk, hova heveredünk le pihenni! A csúcson áll a vitorlát formázó Csergezán Pál-kilátó, ahonnan körpanoráma nyílik a teljes Budai-hegységre.
Tipp: A túra 3 óra alatt kényelmesen megjárható oda-vissza, így utána bőven belefér egy látogatás a Budakeszi Arborétumba, vagy a vadasparkba is!
+1. Salabasina-szurdok. Csak hardcore-túrázóknak!
Szereted a kihívásokkal teli túrázást, a vadregényes szurdokokat, de unod a Rám-szakadékot? Akkor a Salabasina-szurdok neked való! A Pilisben található szurdokban egykor turistaút vezetett, de a viharok rengeteg fát döntöttek bele, így az erdészet járhatatlannak minősítette. Pont ezektől a korhadt törzsektől, mohos szikláktól és az elhagyatottságtól lesz izgalmas és különleges a túra! Azonban ennek a túrának szigorúan csak megfelelő felszereléssel, tapasztalattal és erőnléttel vágj neki; a Salabasina-szurdok nem sportcipős kirándulóknak való hely!
Kiskovácsitól induljunk, ahol először a p+, majd balra a piros sáv jelzésen kell haladnunk. A Száraz-Klanác-hegyet kb. 4 km után érjük el, ahol balra kell fordulnunk a völgy felé. Itt már nincs jelzett út. A lényeg, hogy megtaláljuk a friss erdészeti utat és annak gátját, ami a Salabasina-árok alsó végét jelenti. Másszunk le a gáton és máris a szurdokban vagyunk! Innen kezdődik az extrém terep: először egy sziklalépcsőt kell leküzdenünk, majd kidőlt fák százai következnek. További nehezítés, hogy esős időben/után a szurdok alján bokáig, vagy akár lábszárközépig érő víz is lehet, amit a néhol kb. 1 méteresre szűkülő szurdokban nem tudunk kikerülni. Egy idő után a szurdok y alakban kettéágazik: a jobb oldali ágat választva viszonylag egyszerűen visszajuthatunk a piros sáv jelzésre, a bal oldali ágban azonban további megerőltető mászás vár ránk és csak később tudunk a lankásabbá váló oldalon kimászni. A piros jelzésre visszaérve rögtön elindulhatunk vissza Kiskovácsira, vagy továbbhaladva hamarosan elérjük a Lom-hegyi-nyerget, ahol több turistaút is összefut, melyek közül kedvünk, erőnlétünk szerint választhatunk.
Tipp: A p+ útra térve visszafelé a Holdvilág-árkon keresztül is elérhetjük Kiskovácsit, itt azonban már végig jelzett út vezet és könnyen járható.