Az örök élet titkát ősidők óta kutatja az emberiség. Minden igyekezet ellenére megoldás egyelőre még nincs. Ám úgy tűnik, hogy a nagyon hosszú és minőségi élet igenis elérhető, legalábbis a kék zónák lakói szerint.
A kék zónák elnevezés Dan Buettnertől, a National Geographic kutató újságírójától származik. A fogalom olyan földrajzi területeket jelöl a világon, ahol az emberek várhatóan nagyon magas életkort érnek meg, melyet ráadásul jóformán végig egészségesen tölthetnek. Eddig összesen öt helyszínt sikerült azonosítani, de a kék zónák száma ennél jóval több is lehet.
Szardínia, Barbagia régió (Olaszország)
A kék zónák közül ez volt az első, melyet felfedeztek. Arányosan itt él a legtöbb százéves férfi a világon. Barbagia települései jellemzően 700 méter felett épültek. A meredek utcákon még egy rövid séta is megerőltető. A környék lakói közül sokan még pásztorkodással foglalkoznak, így a napi testmozgás az életük szerves része. A régióban jellemző, hogy több generáció él együtt, melyek tagjai kölcsönösen segítik egymást. Így errefelé sokkal alacsonyabb a depresszió és az öngyilkosság, mint máshol.
A táplálkozás főleg teljes kiőrlésű gabonából készült kovászos kenyérből, juhsajtból, kecsketejből babból és kerti zöldségekből valamint gyümölcsökből áll, húst leginkább hétvégente fogyasztanak. Nem titok, hogy azért napi egy-két pohár háztáji vörösbor is legurul a délutáni, kora esti összejöveteleken, ahol együtt kacag vén és öreg az élet bolondériáin.
Okinava (Japán)
A Japán déli szegletében található Okinava prefektúra szigeteinek lakói régóta a hosszú életükről ismertek. A kék zónák közé tartozó területet olykor a halhatatlanok földjének is nevezték. Az itt élő nők a földkerekség talán leghosszabb életútjával nézhetnek szembe. A hosszú élet titka itt egyrészt a kertészkedés. A száz éves kort megérő nők naponta kijárnak gyomlálni, kapálni és ültetni. A folyamatos guggolás, hajolás olyan hosszan végzett alacsony intenzitású mozgásnak számít, mely karbantartja a testet és csökkenti a stresszt.
A kék zónák lakóinak konyhái is tanulságosak. Okinaván főként rántott zöldségeket, édesburgonyát, tofut és csak kevés húst fogyasztanak. A közösség erejét a moai csoportok testesítik meg. A moai egy olyan szociális hálózat, mely hobbi vagy közös érdeklődés mentén szerveződik. A tagok érzelmi, pénzügyi támogatást nyújtanak egymásnak szükség esetén, így soha senki se marad magára.
Nicoya-félsziget (Costa Rica)
A Kék zónák közül kettő is az észak-amerikai kontinensen található. Ezek közül az egyik a nagyjából 120 km2-es Nicoya-félsziget Costa Ricán. Az itt élő idősek jellemzően erős céltudatossággal rendelkeznek atekintetben, hogy miként tehetik magukat hasznossá. Mivel több generáció él együtt, az idősebbek is szerepet vállalnak a család közös ügyeiben. Szívesen végeznek fizikai munkát, ami hozzájárul ahhoz, hogy testük egészséges maradhasson. Chorotega őseiktől örökölt étrendjük főként kukoricára, babra és tökre épül, mely kellően kiegyensúlyozott az egészség megőrzése érdekében. A családon túl természetesen a barátok is számítanak, így a Nicoya-félsziget lakói gyakran szomszédolnak egymásnál.
Loma Linda, Kalifornia (USA)
A kék zónák között a dél-kaliforniai a legszokatlanabb. Egy amerikai városról elsőre nem feltételeznénk, hogy éppen az egészséges és matuzsálemi élethosszal válik példává. Loma Linda adventista közössége azonban rácáfol a sztereotípiákra. A vallási felekezet tagjai kimagaslóan hosszú életkort érnek meg.
A szociális kapcsolatok ápolásának Loma Lindában is fontos szerep jut. Mivel az adventista közösség tagjai jellemzően egymást látogatják, így mindig kínálkozik lehetőség egy jó beszélgetésre. Továbbá a közösségben elterjedt az önkéntesség, ami célt és elfoglaltságot ad az idősebbeknek is. A tagok minden szombatot közösen töltenek, a munka és a kötelező teendők félretételével. A táplálkozást bibliai alapokra építik; húst szinte alig esznek, ám kifejezetten sok zöldséget és diót fogyasztanak.
Ikáría szigete (Görögország)
A kék zónák másik európai mediterrán tagja az Égei-tengeren található. Ikáría lakói közül minden harmadik megéri a kilencvenedik születésnapját. Mivel a sziget hegyvidékén élnek, így a hétköznapi tevékenységek elvégzése is komoly testedzésnek számít. Az ikáríaiak szeretik az erős vörösborokat és a késő estig tartó dominó játékokat. A közösségi élet itt is erős hálót képez, amely véd a magányosság okozta stressz hatásoktól.
Ikáría szigetén mediterrán étrendet követnek, melynek fontos összetevője a burgonya, bab, zöldségek és az olívaolaj. Tehéntej helyett kecsketejet fogyasztanak, és rendszeresen isznak gyógynövény teákat is. A táplálkozás legfőbb összetevője itt azonban a rendszeres böjt, mely az ikáríaiak életében akár az év felét is kiteheti. Az ortodox vallási előírásokat követve, ilyenkor jellemzően egyharmadával csökkenik a kalóriabevitelt.
