Mitől is könyv egy könyv?

Az írásos nyelvemlékek számos kultúrában fellelhetőek. A legrégibb szövegtöredékek a mai Irán területéről kerültek elő, és nagyjából ötezer évesek. A legöregebb ismert magyar nyelvemlék a Tihanyi apátság latin nyelvű alapítólevelében szereplő magyar szavak 1055-ből származnak. De milyen öregek a legrégebbi könyvek és miről szólnak?

Az emberben mindig élt a vágy arra, hogy a megszerzett tapasztalatokat, megfigyelések eredményeit, illetve a fontosnak vélt történeteket, törvényeket és adatokat megörökítse és továbbadja az utókornak. Ehhez felhasznált kő- és agyagtáblákat, papiruszt, bambuszt, lontár pálma leveleket, bőrt, arany és egyéb fémlapokat és persze papírt is.

Amikor könyvek kerülnek szóba, mindannyian hasonlóra gondolunk: méretre vágott papírlapok, összefűzve vagy összeragasztva, elől-hátul keményebb anyagból készült borítóval. Egy könyv lehet új vagy régi, kézzel festett, igazi kalligráfiai remekmű vagy nyomdagéppel nyomott tucat, szólhat filozófiáról vagy ételreceptekről, lehet színes képes vagy monoton betű sorokból álló, íródhatott angolul, németül, magyarul vagy kínaiul, mégis: többé-kevésbé ilyen.

Persze, vannak különlegességek és kivételek, mint egy arab vagy héber szöveg, ahol a sorokat jobbról balra kell olvasni, vagy a régi magyar könyvkötés igazi remekei, a Gottermayer Nándor híres könyvkötészetéből kikerülő míves darabok, például a Magyar Földrajzi Társaság Könyvtárának sorozata és a Pallas nagy lexikona. Nem is beszélve az e-könyvekről, melyek csak kivételes jóindulattal hívhatóak egyáltalán könyvnek.

A grazi múmia könyv

A legrégebbi könyvek felfedezése sokszor a véletlenen múlik. A grazi múmia könyv egy rutin vizsgálatnak köszönheti felfedezését. Jóllehet pontosabb volna újrafelfedezésről beszélni, hisz az eredetileg az egyiptomi El Hibából származó papirusz már vagy százhúsz éve ott porosodott a Grazi Egyetem könyvtárában. A leleten egyértelműen kivehetőek a fűzés és összehajtás nyomai valamint az is, hogy a sorokat szabályosan, margók közé illesztve írták, vagyis megfelel egy könyv kritériumainak. A kiolvasható szöveg szerint eredetileg sör és olívaolaj nyilvántartási adójegyzék volt. Görög nyelven írták valamikor időszámításunk előtt 260 körül.

Legrégebbi könyvek - a Grazi múmia könyv — Forrás: University of Graz

A második legrégebbi könyv: Codex Vaticanus

A Vatikáni kódex vagy Vatikáni Biblia története homályba vész. Annyi bizonyos, hogy 1457-től őrzi a Vatikáni Könyvtár, melyről a nevét is kapta, de azt nem lehet tudni, hogy előtte kié volt és merre járt. Bizonyos feltételezések szerint egyiptomi eredetű, mert a kódex az alexandriai szövegtípusba tartozik. A radiokarbonos kormeghatározás alapján a 4. század elejéről származik és görög nyelven íródott. A Vatikáni kódex különlegessége, hogy majdnem a teljes egész, általunk is ismert Biblia szöveganyagát tartalmazza, csupán néhány rész hiányzik belőle. Így ez nem csak az egyik legrégibb könyv a világon, de egyben a legrégibb, máig fennmaradt biblia is.

Legrégebbi könyvek közül többet a Vatikánban őriznek

Régi könyvek gyújtósnak: a Nag Hammádi-i lelet

1945-ben, a dél-egyiptomi Luxor környékéről különös leletek kerültek elő. A lelőhely és a megtalálás időpontja bizonytalan, mert nem régészeti feltárás során bukkantak rájuk, hanem helyi pásztoremberek találták meg őket. A 4. századból származó, összesen tizenhárom, kopt nyelvű papirusz kódex nagyjából 1100 oldalt tartalmaz, amelyek mellett fennmaradtak még további töredékek is. A bizonytalanság a számok tekintetében abból fakad, hogy a lelet egy részét egyszerűen tüzelőnek használták a megtalálóik. A kódexek szövege gnosztikus és hermetikus filozófiai írásokat, leveleket, evangéliumokat és apokaliptikus szövegeket tartalmaz. A gnoszticizmus a kereszténység kezdeti időszakának ezoterikus szellemi irányzata volt, mely később visszaszorult az intézményes egyház hatására. A Nag Hammaádi-i lelet a kereszténység kezdeti, rendkívül izgalmas időszakába enged bepillantást.

Legrégebbi könyvek a Nag Hammádi-i kódexek

Az elrejtett Garima Evangélium

Az észak-etiópiai Tigré tartomány magas hegyei között az Abba Garima monostorban őrzik a világ talán legidősebb festett keresztény evangéliumos könyvét. Az amúgy is nehezen megközelíthető helyen évszázadokig teljesen elzárva tartották a világ szeme elől. Először az 50-es években derült ki a létezése, majd a 60-as években egy francia pap, kutató Jules Leroy kapott lehetőséget a tanulmányozására. A Garima Evangélium két kötetből áll, az első rész tizenegy, a második tizenhét illusztrált oldalt tartalmaz, melyek bizánci stílusban készültek. A hagyomány szerint a kolostor alapítója, Garima atya másolta le őket mindössze egyetlen nap alatt. A kormeghatározás alapján ha ezt a páratlan teljesítmény bizonyosságát nem is, azt mindenesetre sikerült megállapítani, hogy a Garima Evangélium kötetei nagyjából a 6. századból származhatnak.

Garima evangélium az egyik legrégebbi könyv — Forrás: Wikipedia

A legrégebbi állattani könyvek: Phüsziologosz

A Phüsziologosz egy igazi bestiárium, vagyis állattani könyv. A legelső változat valamikor a 2. század során készülhetett Alexandriában és egy meg nem nevezett természetismerő mesterre, azaz physiologusra hivatkozik. Vallásos és természettudományos magyarázatok keverékével igyekszik bemutatni mind a jól ismert, mind pedig a mitologikus állatokat és lényeket. Természetesen abban az időben mindenféle bestiát létezőnek véltek, így nem tettek különbséget hús-vér és fantáziabéli kreatúrák között. Így olvashatunk benne kardhalról, pelikánról, sasról, főnixről, unikornisról és a hangyaoroszlánról is, mely hihetetlen módon, de az oroszlán és a hangya párosodásából születik. Azt azért a Phüsziologosz is megjegyzi, hogy ez egy meglehetősen életképtelen lény. A Phüsziologosz széles körben elterjedt, jó néhányszor kibővítették és számos nyelvre lefordították az idők során. Például az ó-izlandi változata a 13. századból maradt fenn és az egyik első izlandi írott nyelvemléknek számít. A Phüsziologosz legrégebbi példánya a 10. századból származik.

A legrégebbi nyomtatott könyvek

A Gutenberg-galaxis megalkotója, a széleskörű olvasás és művelődés lehetőségének megteremtője, a mozgatható betűkkel működő nyomdagép feltalálója a mai németországi Mainz szülötte, Johannes Gutenberg volt. Főműve, a világ első nyomtatott könyve a Gutenberg Biblia 1452-ben készült el és csupán fele annyiba került, mint a kézzel másolt kódexek, illetve az előállítás időtartama is a töredéke volt az előbbiekének. Gutenberg először csak egy versecskét, egy latin nyelvkönyvecskét nyomtatott, majd később naptárakat, röpiratokat és egyházi megrendelésre búcsúcédulákat. Ezeken kísérletezte ki és tökéletesítette technikáját. Később az évekig tartó biblianyomtatás munkálatait hitelből finanszírozta, de mecénása egy idő után kitúrta az üzletből és sajátjaként kezdte árulni a nyomtatott szentírásokat.

A világ nyugati fele felmérhetetlenül sokat profitált Johannes Gutenberg találmányából, azonban meg kell jegyezni, hogy a világ első nyomtatott könyve nem a mainzi mester munkájának gyümölcse. A legelső, máig fennmaradt könyvnyomat ugyanis a buddhizmus egyik legfontosabb irata, a Gyémánt szútra egy példánya, melyet Kínában, a Tang dinasztia idején készítettek 868-ban. A nyomtatáshoz faragott fatömböket használtak, mellyekkel a szövegeken túl, képes illusztrációkat is elő tudtak állítani.

Legrégebbi könyvek - Gutenberg Biblia

Jókai-kódex, a legrégebbi magyar könyv

A Halotti beszéd, az Ómagyar Mária-siralom, a Tihanyi apátság alapítólevele közismert nyelvemlékeink. Az első magyar nyelvű könyv története azonban egy kalandos fejezettel büszkélkedhet. 1851. nyarán, egy szép délutánon a nyitrai piarista gimnázium egyik tantermében a diákok csintalan játékot eszelvén ki, egymást a teremben fellelhető könyvekkel kezdték el hajigálni. Úgy röpködtek a görög és latin nyelvű kötetek, mint a madarak. A diákok vihogva, kiabálva ugrottak el egy-egy vaskosabb lexikon elől. Ehrenfeld Adolf diák, midőn a tanterembe lépett arra lett figyelmes, hogy az egyik alacsonyan suhanó kötet furcsa írást tartalmaz. Az éles eszű ifjú rögtön magához vette, és így megmentette azt a pusztulástól. A könyv, amelyet 1925-ig Ehrenfeld-kódexként volt ismert Assisi Szent Ferenc legendás életéről szól és valamikor 1440 körül keletkezett. A mondatai sok helyen érthetetlenek, latinos szerkezetűek, így biztos, hogy a mű egy vagy több, korábbi latin nyelvű szöveg fordítása. A nehezen érthetőség ellenére e kötet mégis a magyar nyelv 15. századi állapotának őrzője. A megtalálását követő évtizedekben külföldre került, mígnem egy londoni árverésen bukkant fel 1925-ben. A magyar nemzetgyűlés onnan vásárolta meg és Jókai Mór születésének 100-ik évfordulója alkalmából átnevezte Jókai-kódexre. Ma ez a különleges nyelvemlék az Országos Széchenyi Könyvtár álományához tartozik és gazdagítja a legrégebbi könyvek gyűjteményét.

További információk a Grazi Múmia Könyvről: https://mummybook.uni-graz.at/en/

A Codex Vaticanus és még számos lenyűgöző ősi kézirat elérhető a Vatikáni Könyvtár oldalán: https://digi.vatlib.it/view/MSS_Vat.gr.1209

További írásaink a témában: A világ legszebb könyvtárai és könyvesboltjai