Almatiból északi irányba elhagyva, rövid időn belül a végtelen és kopár sztyeppén találjuk magunkat, amelyet itt-ott szel át egy nagyobb folyó. Az Ili-folyó festői környezete ad otthont egy különleges helyszínnek: a “Nomád” című nemzeti kazah filmeposz díszletének. A hangulatos díszlet között sétálva felidézzük a kazah történelem hőskorát. Innen még egy hosszabb út vezet az Altyn Emel Nemzeti Parkba. Terepjárókkal indulunk felfedezni a hatalmas nemzeti park és egyben a világ egyik legkülönlegesebb látnivalóját: az Éneklő Dűnéket. A nagyobbik dűnére felsétálunk, ahonnan káprázatos kilátásunk lehet a kopár, sivatagos tájra, a messziségben húzódó hegyekre, s a már ismert Ili-folyóra. A bátrakkal lecsúszunk a dűne oldalában, ami ilyenkor ZENÉL! Egyedülálló képződmény, a világon csak pár ehhez hasonló létezik. A Kínából eredő Ili-folyó homokos hordalékát fújta ide a szél, ami rétegesen rakódott le. Így, ha lecsúszunk az oldalában a rétegek összeérnek és mély zörej árad a dűne belsejéből. Ez a „zörej” akár több száz méter távolságból is hallható.

Az Altyn Emel Nemzeti Parkot elhagyva, majd néhány települést érintve utazunk át a kazah sztyeppén. Itt, a sztyeppe közepén bújik meg egy fenséges kanyonrendszer, melyek közül a legkiemelkedőbb a Charyn kanyon. Okkal Ázsia Grand-Canyonjának nevezett terület bejárását a kilátópontokkal ékesített peremen kezdjük, majd a pazar sziklaformáktól hemzsegő Kastélyok völgyében haladva ereszkedünk le a Charyn-folyó völgyébe. Itt tartunk egy rövidebb szünetet, majd a már ismert útvonalon visszasétálunk a buszunkhoz. A kanyonvidéket a Tien San felé hagyjuk el. Kacskaringós hegyi utakon, majd végtelen fűtengeren keresztül vezet utunk, ahol szabadon tartott lovak csodálják meg azt a maréknyi autót, amik keresztülvágnak a vidéken. A táj azonban egyre jobban kizöldül. Az esti órákban érkezünk meg a Shilik völgyében megbúvó hegyi településre, Satyba. A helyiek önellátók: gazdálkodnak és abból élnek, amit termelnek. Este egy banyában, azaz orosz szauna-gőzkabinban lazíthatunk a hosszú utazás végén.

A sátrazósok a nap első sugaraival kelnek, majd a táborbontást és gyors reggeli követően elkezdik az ereszkedést az első tóhoz, ahonnan a busz visszarepíti őket minket a faluba. 

Akik inkább pihennének, a nyugalmat árasztó hegyi falu atmoszférájában tölthetik a délelőttöt. Fakultatív program keretében azonban van lehetőség UAZ-zal, majd lovakra váltva, helyi kísérők társaságában egy kirándulást tenni a Kaindy-tóhoz, mely kísértetiesen hasonlít az erdélyi Gyilkos-tóra. A tó körül az egyedülálló látvány mellett teszünk egy rövid sétát.

Buszainkhoz visszatérve nekivágunk az Almati felé vezető hosszú útnak. A hosszú csendes napok után igazán furcsa érzés lesz visszatérni a nagyvárosi környezetbe.

Ma ismét az Almati felett magasodó Zailiszky-Alatau hegyvonulat felé vesszük az irányt. A tegnapi bemelegítés után ma már egy combosabb körtúrára indulunk. Célunk a 3030 méter magas Kotyrbulak csúcs, valamint a híres kazah hegymászóról, Anatolij Bukrejevről elnevezett 3010 méteres csúcs megmászása. Bukrejev a világ 14 nyolcezreséből 11-et mászott meg; a világ a hírhedt 1996-os Mount Everest tragédia során mutatott hősies tetteiről ismerte igazán meg a nevét. A róla elnevezett csúcs kiváló egynapos túracélpont – de már itt szögezzük le: a nagy szintkülönbség miatt kemény menet lesz! Igazi alpesi hangulatú tájon, festői fenyveseken és réteken áttörve haladunk egyre feljebb. A csúcsgerincre rákanyarodva először a Kotyrbulak-csúcson (3030 m) haladunk át, majd megérkezünk a Bukrejev-csúcsra, ahol megkongathatjuk a győzelmi harangot. Szép időben elképesztő körpanoráma fogad minket: északon Almaty épületei sejlenek fel, míg délre a Tien San hegység tekintélyt parancsoló, hóval fedett négyezer méter feletti csúcsai hívogatnak minket. Batyus ebédünk elfogyasztása után a gerincen tovább haladva kanyarodunk vissza a völgy irányába és meredeken ereszkedünk vissza a buszunkhoz. (Azok, akik nem kívánnak a csúcsra túrázni, vagy Almatiban tölthetik a napot, vagy a Bukrejev-csúcs alatti egyik völgyben alábukó, csodaszép Butakovsky-vízeséshez kirándulhatnak el.)

A fárasztó túrát követően estére térünk vissza Almatiba, ahol a jól megérdemelt vacsora mellett idézzük fel az elmúlt napok kalandjait.