Így vált kokainfüggővé egy egész sziget az Azorin
A kétezres évek elején, a 140 ezer fős São Miguel partjainál örökre megváltozott a sziget lakosainak élete, a legtöbbjüknek a rossz irányba.
A kétezres évek elején, a 140 ezer fős São Miguel partjainál örökre megváltozott a sziget lakosainak élete, a legtöbbjüknek a rossz irányba.
São Miguelen, az Azori-szigetek legnagyobbján a lenyűgöző tájak mellett Európa utolsó teaültetvényeit is megtaláljuk.
Az Azori-szigetek kultúrája a portugál telepesek tizenötödik századi betelepülése óta eltelt bő fél évezred alatt folyamatosan alakult. Hatottak rá az arab és francia kalózok, flamand betelepülők és az édenkertet kereső brit nagypolgárok is.
Az Azori-szigetek Európa és Észak-Amerika határán, távol a kontinentális partoktól, az Atlanti-óceán mélyén húzódó hátságok találkozási pontjánál fekszenek. Összesen kilenc nagyobb, lakott sziget és néhány kisebb, lakatlan szirt tartozik ide.
Polinézia, Melanézia és Mikronézia nevei ismerősen csenghetnek az utazók számára. A Csendes-óceán e három kiterjedt szigetcsoportjáról sokaknak a kókuszpálmák szegélyezte, türkiz szín óceán mosta, vakítóan fehér tengerpartok juthatnak eszébe.
Az Azori-szigetek Európa és Észak-Amerika határán, távol a kontinentális partoktól, az Atlanti-óceán mélyén húzódó hátságok találkozási pontjánál fekszenek. Összesen kilenc nagyobb, lakott sziget és néhány kisebb, lakatlan szirt tartozik ide.
Polinézia, Melanézia és Mikronézia nevei ismerősen csenghetnek az utazók számára. A Csendes-óceán e három kiterjedt szigetcsoportjáról sokaknak a kókuszpálmák szegélyezte, türkiz szín óceán mosta, vakítóan fehér tengerpartok juthatnak eszébe.
São Miguelen, az Azori-szigetek legnagyobbján a lenyűgöző tájak mellett Európa utolsó teaültetvényeit is megtaláljuk.
A kétezres évek elején, a 140 ezer fős São Miguel partjainál örökre megváltozott a sziget lakosainak élete, a legtöbbjüknek a rossz irányba.
Az Azori-szigetek kultúrája a portugál telepesek tizenötödik századi betelepülése óta eltelt bő fél évezred alatt folyamatosan alakult. Hatottak rá az arab és francia kalózok, flamand betelepülők és az édenkertet kereső brit nagypolgárok is.