A kisebbség fogalma kapcsán erős sztereotípiák élnek a társadalomban. Bár az eltérő nyelvi és kulturális hagyományok egyszerre lehetnek érdekesek vagy taszítóak, csupán addig tűnnek idegennek, amíg meg nem ismerkedünk velük közelebbről. Az alábbiakban négy szokatlan magyarországi kisebbség életébe pillantunk be.
Beloiannisz – egy görög falu Magyarországon
Menekülés a polgárháború elől
A második világháborút követően polgárháború tört ki a zavaros helyzetű Görögországban. A kommunisták által létrehívott hadsereg megpróbálta teljesen magához ragadni a hatalmat, így a negyvenes évek végéig húzódó véres konfliktusok, százötvenezer áldozatot követeltek és több mint hatvanezren hagyták el szülőföldjüket.
A szocialista blokk országai befogadták a kommunista szimpatizáns görögöket, Magyarországra is közel hétezren érkeztek. A görög menekültek későbbi hazatérésére nem sok esély látszott, a kialakított átmeneti szállások pedig hosszú távon fenntarthatatlannak bizonyultak. Ezért a magyar kormány úgy döntött, hogy egy települést alapít a görög kisebbség számára.
Görög falu a szántóföldön
A választás a Fejér megyei Iváncsához tartozó szántóföldekre esett. 1950. tavaszán itt indult meg a görög falu tervezése és építése. Összesen 301 egyszobás és 117 kétszobás sorházi lakás készült el, valamint óvoda, iskola, könyvtár, kultúrház és végül orvosi rendelő is. A kezdeti években mindössze 28 lakás rendelkezett fürdőszobával és vezetékes ivóvízzel, a többi ház lakójának a közkutakra kellett kijárni.
Pár utcányi Görögország Magyarországon
Kezdetben összesen 1850-en laktak a településen, melyet először Görögfalvának neveztek el, de 1952-ben, egy athéni koncepciós perben halálraítélt és kivégzett görög kommunista vezér, Nikosz Beloiannisz után Beloianniszra változtatták át.
Beloianniszból bár több hullámban települtek vissza Görögországba az évtizedek során, mégis sokan itt maradtak és beilleszkedtek a magyar társadalomba. A település ma is kétnyelvű, a közintézmények valamint az utcák nevei görögül is ki vannak írva.
Krisna-völgy – India szeglete Somogy vármegyében
Hare Krisna, Hare Ráma
Nem szokványos kisebbség a Krisna-tudatú hívők magyarországi közössége. Történetük egészen a hetvenes évekig nyúlik vissza, amikor még csak illegálisan, magánlakásokban összegyűlve gyakorolhatták vallásukat.
A köznyelvben csak krisnásoknak nevezett gyülekezet szellemi gyökerei Indiából erednek, ahonnan a mozgalom alapítója, A. C. Bhaktivedánta Szvámi Prabhupáda 1965-ben, 69 éves korában, mindössze hét dollárral a zsebében, Amerikába vitte az ősi hindu tanokat. A Krisna-tudatú hívők Krisnát, a legfelsőbb isteni személyt tisztelik, aki Visnu isten nyolcadik földi megtestesüléseként ötezer évvel ezelőtt élt a földön.
Indiai hangulatú falu Somogyban
A Krisna-tudatú hívők a somogyi dombok között, Somogyvámos mellett, 260 hektáros területen egy önellátó gazdasági és életközösséget hoztak létre 1993-ban. Az ide látogató út menti elefánt szobrokkal, indiai pavilonokkal és egy autentikus templommal találkozhat. A Krisna-völgyben megtermelt zöldségekhez nem használnak permetszereket se mezőgazdasági munkagépeket, az előállított kézműves termékeiket kemikália mentesen készítik.
Élet a tehenek között
A Krisna-völgyben nagyjából százötvenen élnek, illetve még további százan a szomszédos településen. Többségük családosan, de vannak, akik cölibátust fogadva, visszavonultan. A Krisna-völgyi gyerekek helyben járnak iskolába, ahol nem csak a kötelező tananyagot, de számos speciális ismeretet is elsajátítanak, mint például biokertészet, tehénvédelem, védikus irodalom, templomi éneklés és kézműves mesterségek.
A Krisna-völgyben élők szinte kivétel nélkül magyarok, így nem számítanak kisebbségnek, mégis kulturálisan Indiához kötődnek. Mindannyiuknak van indiai neve, melyeken egymást szólítják. Vegetáriánus módon táplálkoznak, nem isznak alkoholt, nem használnak villanyt és minden hajnalban négy órát töltenek a templomban.
Kínai kolónia – Magyarország legnépesebb nem őshonos kisebbsége
Nem drága, occó
A Kádár-korszak alatt Kína és Magyarország kapcsolata nem volt felhőtlen. Bár több kínai egyetemista is tanult nálunk, a nagyobb bevándorlás csak a 80-as években kezdődött el.
A hazai kínai kisebbség története a huszadik század elejére vezet vissza. Ekkor érkeztek az első kínaiak Magyarországra. Ők elsősorban mutatványosok és utcai árusok voltak. A korabeli feljegyzésekből pontosan lehet tudni, hogy 1914-ben 62 kínai élt a fővárosban, akik az első világháborút követő gazdasági világválság idején tovább álltak.
Kereslet és kínálat törvénye
1988-ban eltörölték a vízumkötelezettséget a Kínából érkezőkkel szemben, mely a rendszerváltás zűrzavaros időszakával együtt szélesre tárta hazánk kapuit. Az 1989-es pekingi Tienanmen téri vérengzés miatt nagyon sok kínai a helyzet eszkalációjától tartva, jobbnak látta elhagyni hazáját és az éppen demokratizálódó, de áruhiánnyal küszködő Magyarország remek célpontnak ígérkezett. A legtöbben közülük kereskedőnek álltak. Az olcsó kínai termékek betöltötték azt az űrt, mely a szegényes fizetőképesség és a megnövekedett szükséglet között tátongott.
Minden ötödik ember kínai a világon. És nálunk?
Egy 2022-es felmérés szerint, valamivel több, mint 18 000 kínai állampolgárságú személy él Magyarországon, így ők a legnagyobb lélekszámú el nem ismert kisebbség. Az idősebb generáció általában nem veszi föl a magyar állampolgárságot, jellemző rájuk, hogy kevéssé beszélnek magyarul, izoláltan élnek és a hagyományaikat kitartóan ápolják.
De a legújabb, már Magyarországon született generáció tagjai áttörték a nyelvi akadályokat és ezért a jövőjüket is nálunk vagy más európai országokban képzelik el. Őket az idősebbek hsziangcsiao zsen-nek, azaz banánembereknek nevezik, akik kívül sárgák, de belül fehérek. Vagyis lelkül mélyén már europaizálódtak és ez által eltávolodtak szüleik életszemléletétől.
Tulipán és fapapucs – A holland kisebbség Magyarországon
Nem a tenger elől menekülnek
A 20. század 90-es éveitől Magyarország vonzó úti céllá vált azok számára Hollandiában, akik a túlnépesedés, a túlfejlesztett, bonyolult törvények, a városokban egyre növekvő bűnözés, de legfőképpen a megfizethetetlen ingatlanárak miatt, új otthon keresésére indultak. Bár Hollandia azon 30%-a, ahol a lakosság 60%-a él jelenleg valóban a tengerszintje alatt fekszik, ez még önmagában nem lenne akkora probléma. Sokkal nagyobb gond az, hogy a rendelkezésre álló élettér nagyon beszűkült és a városi munkahelyek miatti ingázás sokak számára napi 3-4 órányi terhet jelent.
Dél-Dunántúl az Új-Hollandia
A Magyarországra érkező holland kisebbség életkori megoszlása nagyon széles. A huszonéves pályakezdő, családalapítás előtt álló fiatalok éppúgy jelen vannak, mint a hetven éves nyugdíjasok, akik pihenőéveiket szeretnék nálunk eltölteni.
A legkedveltebb régió a Dél-Dunántúl, különösen a Zselic térsége, Baranya dimbes-dombos vidékének parányi falvai, de számos holland él Cegléd környékén és Nógrádban is. Becslések szerint nagyjából 5000 fő telepedett le Magyarországon.
Sokan vendégházat üzemeltetnek vagy biofarmokon állattenyésztéssel, növénytermesztéssel és sajtkészítéssel is foglalkoznak, illetve akadnak, akik a falu kocsmáját üzemeltetik. Mellettük vannak városban élő üzletemberek, egyetemi tanárok, illetve a tudományos élet más területein dolgozók is.
A holland kisebbség célja: magyarul tanulni, magyar értékeket őrizni
A magyarországi holland kisebbség tagjai több weboldalt és kétnyelvű nyomtatott magazint is fenntartanak. De kiadnak magyar nyelvkönyveket is. Van kifejezetten hollandok számára készült ingatlanoldal, ahol a vidéki Magyarország számos pontjáról kerülnek fel hirdetések. Már létezik olyan település Észak-Magyarországon, melynek lepusztult és elhagyott házait egyesével vásárolta fel egy holland vállalkozó, aki így mostmár egy teljes magyar falut mondhat magáénak.
Kapcsolódó cikkek:
Torockó – az erdélyi falu, ahol kétszer kel fel a Nap
Feketetói vásár – ahol minden is kapható
Valószínűtlen határvidékek
Ha a gyönyörű tájak mellett érdekel a kisebbségi lét, érdemes ellátogatnod Torockóra, ahol az Erdélyben, de a Székelyföld határán kívül eső, kisebbségben élő magyarokkal ismerkedhetsz meg. Illetve Grúzia is remek úti cél lehet, ahol Kaukázus hegyeiben a különleges kultúrájú Szván nép él.