Norvégia és az Északi-sark között, a Jeges-tenger szívében helyezkedik el Földünk legészakibb szigetcsoportja, a Spitzbergák (norvégul Svalbard). A kegyetlenül rideg szigetvilág területének 60%-át gleccserek és hómezők borítják.

Nem csoda, hogy csupán négy emlősfaj választotta otthonául: a kelet-európai pocok, a sarki róka, a svaldbardi rénszarvas és a jegesmedve. A szigeten egyébként nagyon sok védett madár is fészkel, szárnyas kolóniáktól hemzseg az egész partvidék. Éppen ezért – a madárfajok megóvása érdekében – a helyieknek tilos macskát tartaniuk.

Ne hagyd ki az országról készült átfogó tudástárunkat! Tapasztalt utazók hiteles és hasznos információi. Minden, amit Norvégia kapcsán tudni érdemes a látnivalókról, túrákról, hegyekről és ételekről. Megnézem!

A szélsőséges sarkköri viszonyokkal – az átlag hőmérséklet az év során -20°C és +8°C között mozog -, a három hónap teljes sötétséggel és a mindig jelenlevő jegesmedve-veszéllyel kevesen birkóznak meg. A szigetek körülbelül 2900 embernek adnak otthont. A lakosság kis száma ellenére a nemzetiségi megoszlás nagyon sokszínű: norvég, orosz, ukrán, amerikai és brit áttelepültek élnek meg egymás mellett.

Longyearbyen – A világ vége fővárosa

A Spitzbergák elszigetelt világának előőrsét, Longyearbyen-t, 1906-ban alapította John Munroe Longyear amerikai üzletember (a norvég „byen” szó várost jelent) annak érdekében, hogy létrehozza az Arctic Coal bányászati céget. Az akkor még főleg jegesmedvék lakta terület gazdag szénlelőhelynek bizonyult, így a bányászat jó megélhetést biztosított és biztosít máig az idetelepülők számára. A város mai napig őrzi annak hagyományát, hogy a bejáratnál a cipő levéltelére kötelezik az embert. Ennek magyarázata pedig az, hogy bár a várost alapító férfiak szorgosak voltak a bányákban, a házimunka nem feltétlenül volt a kenyerük. Azért, hogy a tisztaságot fenntartsák, mindig mindenhol levették a széntől poros cipőjüket.

A főváros a bányászat mellett otthont ad a klimatológia és a gleccsertan kutatás központjának, valamint a nemzetközi magbunkernek. Ez utóbbit a norvég kormány annak érdekében hozta létre, hogy megőrizzék az eddig ismert növényfajták magjait egy esetleges globális katasztrófa esetén.

Fegyver nélkül tilos!

Azonban az élet nem olyan könnyű ezen a zord vidéken. Számos szabályt kell betartania annak, aki ide merészkedik. A sziget jegesmedve populációja még ma is jelentős, így az önálló kóricálás nem javasolt, és önvédelmi okokból fegyver viselése nélkül kifejezetten tilos kimenni a városból. A biztonsági zónát a várost körülvevő jegesmedvével illusztrált vadveszély táblák jelölik ki. Az óvatosság pedig a legnagyobb erény errefelé. A súlyosabb orvosi esetek ellátására vagy komplikált szülés lefolytatására a helyi kórház nincs megfelelően felkészülve, ezért az ilyen eseteket átszállítják Norvégiába. És ugyanez igaz az idősekre, a gyógyíthatatlan betegekre, és a halottakra is. Bár a városnak van temetője – több évtizede nem temettek el senkit -, az állandóan fagyos föld alkalmatlan, hogy itt helyezzenek bárkit is végső nyughelyére. Ennek oka pedig az, hogy a holttestek nem bomlanak le, hanem konzerválódnak.

A helyiek öt évszakot különböztetnek meg: az enyhe telet, a tavaszt, a nyarat, az őszt és a teljes sötétséggel járó telet, amely három hónapon keresztül, október végétől február közepéig tart. Ebben az időszakban az aurora borealist, avagy a sarki fényt, teljes fényében lehet megcsodálni.

Spitzbergák fegyver nélkül tilos jegesmedve

Város a medvék földjén

Az itt élők persze megtanultak együtt élni a környezet viszontagságaival. Mindent elkövettek, annak érdekében, hogy szabadidős tevékenységekben ne kelljen nélkülözniük.

A város rendelkezik többek között úszócsarnokkal, mászófallal, sportcsarnokkal, több kisebb pubbal, mozival, diszkóval és három hotellel, melyek a turisták kényelmét hivatott kiszolgálni. Az alkoholfogyasztás természetesen szintén erős korlátozás alá kerül, hiszen a szárazföldről tilos ilyen jellegű élvezeti cikket bevinni a városba, valamint vásárolni is csak egy bizonyos “alkohol kártyával” lehet. Ennek mennyisége havonta 2 üveg tömény italra vagy 4 üveg borra és 24 üveg sörre korlátozódik. Mindezen tilalmak mellett Longyearbyen tudhatja magáénak Európa egyik legnagyobb borospincéjét, a törtélemi Huset-t. Ínyenc fogásokkal és több mint 20.000 palack borral várják a vendégeket. Októberben pedig nem kisebb mulatság kerül megrendezésre évről évre, mint a Dark Season blues zenei fesztivál.

Aszfalt híján az utak a semmibe vezetnek. Az egyetlen gyorsnak mondható közlekedési lehetőség a motoros szán, melynek kipróbálásához nem kell külön engedély. Longyearbyen-be eljutni egyáltalán nem nehéz. A város saját repteret tudhat magáénak, így a szabad ki- és beutazásnak maximum az időjárás szabhat gátat.

Ha meghoztuk a kedved, tarts velünk a Spitzbergákra egy vagány trekking túra keretében!